Kultúra
Elhunyt Owen Roizman Oscar-díjas amerikai operatőr
A sikeres operatőrt élete során ötször nevezték Oscar-díjra, először az 1971-es Francia kapcsolat című filmben végzett munkájáért. A legjobb operatőri munkáért járó szobrocskát többévtizedes pályafutása során ugyan nem nyerte el, 2017-ben azonban a díj alapítója, az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia életműdíjjal jutalmazta Roizman pályafutását.
Owen Roizman kamerák között nőtt föl: édesapja a Fox Movietone News csatorna operatőre volt, nagybátyja pedig filmszerkesztő. Egyetemi évei alatt fényképezőgép-kölcsönző üzletben dolgozott, a diploma megszerzése után pedig Farkas Ákos (1898-1971) magyar származású operatőr asszisztenseként, valamint több reklámfilm elkészítésén dolgozott.
Roizman több nagynevű rendezővel is sokáig dolgozott együtt, köztük William Friedkinnel, akivel olyan, Oscar-díjra jelölt filmeket készítettek, mint a Francia kapcsolat vagy az 1973-as Az ördögűző. Előbbi mindössze a második film volt, amelyen Roizman valaha dolgozott, s az első, mely elérte a mozivásznakat, majd az Oscar-díjra jelöltek sorát is bővítette.
A Los Angeles Times című amerikai hírmagazinnak adott 2011-es interjújában a rendező anekdoták közepette elárulta, hogy meglehetősen jól működtek együtt Friedkinnel, még olyan feladatok előtt állva is, mint a Francia kapcsolat című film hatperces autós üldözés jelenete, melyet szigorúan a megfelelő napszakban, öt héten keresztül forgattak.
Az ördögűző is méltán jutott be az Oscar-jelöltek közé. A rendező kívánsága az volt, hogy a hálószoba-jeleneteknél lehessen látni a főszereplő leheletét. A kevés fénnyel dolgozó stáb így minden reggel fagypont alatti hőmérsékletre hűtötte a stúdió termét, ám a beállításokkor és felvételkor le kellett állítani a légkondícionálókat, mert azok „eszeveszett hangosak voltak”. „Mondanom sem kell, nagyon sok időbe telt, mire elkészültünk a jelenettel” – nyilatkozta Roizman 2011-ben az Ojai független filmfesztivál díjátadóján.
Roizman nem sokkal később Sydney Pollack rendezővel társult. Közös munkáik voltak A keselyű három napja, A szenzáció áldozatai és az Aranyoskám című nagysikerű filmek is, amelynek megalkotásakor nem kis operatőri hozzáértés kellett ahhoz, hogy Dustin Hoffmanból csinos nőt varázsoljanak.
Az American Cinematographer című filmszakmai lapnak nyilatkozva Roizman elmondta, hogy a főszereplő Hoffman, aki a film során nőnek adja ki magát egy szerep elnyeréséért, olyan jól akart kinézni nőként, mint szereplőtársa, Jessica Lange. Ehhez az kellett – nyilatkozta –, hogy minden alkalommal, mikor Dustin és Jessica együtt szerepelt, ugyanolyan fénybeállítást használt mindkettejüknél: ha Lange-ra meleg, gyengébb fényt szórtak, igyekeztek Hoffmant is ugyanígy megvilágítani.
Roizman a kilencvenes években visszavonult a filmiparból, az ezredforduló előtt azonban a szakma nívós társulatának, az Amerikai Operatőrök Társaságának elnökeként kezdett el munkálkodni. Nagy rajongója volt a bűvészkedésnek, saját bevallása szerint ő volt „a bűvésztrükkök legjobb közönsége a világon, mert nagyon szerettem, ahogy a szemem láttára csapnak be”.
Az operatőr egy interjúban elmondta, hogy egyetlen egyszer sem bánta meg, hogy elutasított egy felkérést – még akkor sem, mikor Steven Spielberg A cápa című film készítése előtt állt. „Talán három órán keresztül beszéltünk telefonon, és nagyon szimpatikus volt, de semmi másra nem tudtam gondolni a film cselekménye hallatán, mint hogy mennyit kéne csónakban lenni. Tengeribeteg vagyok, így ez nem volt túl hívogató számomra, és tényleg csak emiatt utasítottam el a felkérést” – mesélte Roizman.
Az Amerikai Operatőrök Társasága a hétvégén közölte a régóta beteg Roizman halálhírét. Mona Roizman, a néhai rendező felesége, akivel 58 évig élt házasságban, a The Hollywood Reporter online magazinnak elmondta, hogy férje Los Angeles-i otthonukban hunyt el szombatra virradóra, de már régóta hospice gondozásra szorult.
