Kultúra

Kandallók az alagútban

Századfordulós iparművészeti kincsekre bukkantak a Budavári Palota falfeltárási munkálatai során

A Budavári Palota rekonstrukciója során, hetven év után találták meg különleges, századfordulós kandallóinak maradványait. A Várkapitányság tájékoztatása szerint a most feltárt leletek az Andrássy- és Deák-előcsarnokokba készített kandallók elemeit is tartalmazzák.

Kandallók az alagútban
A legdekoratívabb díszítőelemeket feltehetőleg elrejtették, vagy sikertelenül próbálták elszállítani
Fotó: Várkapitányság

A Várkapitányság által vezetett Nemzeti Hauszmann Program egyik legfőbb célja a Budavári Palota teljes rekonstrukciója, hogy a látogatók ismét századfordulós fényében csodálhassák meg az épületegyüttest. A felújítás előkészítése során jelenleg az épületegyüttes falainak, pincéinek és elzárt tereinek kutatása zajlik, amely munkálatok során a szakemberek időről időre értékes leletekre bukkannak. Mint írják, az eredetivel megegyező rekonstrukcióhoz elengedhetetlen, hogy megismerjük azokat a századfordulós részleteket, amelyeket nem érintettek a háború utáni, ideológiai okokból történt leegyszerűsítő átépítések.

Az épületegyüttesen végzett szondázó falkutatási és alapfeltárási munkáknál már korábban is előkerültek olyan leletek, amelyek segítenek meghatározni, hogy milyen színű, anyaghasználatú és textúrájú volt a századforduló idején bővített palota. A szakemberek megtalálták például a Hauszmann-kori épület tetejét díszítő palák darabjait, a konyhai, cukrászati és egyéb kiszolgálóhelyiségek zöld betétes és mintázott, fehér keramit padlóburkolatait, valamint ugyanezen helyiségek színes mintázatú Zsolnay-falburkolatainak néhány jellegzetes darabját is.

Legfrissebb bejelentésük szerint most a déli, D és F jelű épületeket összekötő közműalagútban majdnem hetven év után bukkantak a palota egykori kandallóinak több, felbecsülhetetlenül értékes darabjára. A leletek beazonosításakor kiderült, hogy a legnagyobb, tizenhat darabból álló csoport a századfordulón a krisztinavárosi szárny egykori helyiségeibe, az Andrássy- és a Deák-előcsarnokokba készített kandallók elemeit tartalmazza. Ezeken felül előkerült két különösen szépen faragott darab a királyi lakosztály és az első fejedelmi lakosztály között elhelyezett ebédlő márványkandallójából is. Egy további, szépen megmunkált elem az ebédlő és a Szent István-terem között elhelyezkedő Cercle-terem sarokkandallójához tartozott.

A fejedelmi lakosztályok várócsarnokának még ép márványkandallója Seenger Béla szobrász–kőfaragó munkája
A fejedelmi lakosztályok várócsarnokának még ép márványkandallója Seenger Béla szobrász–kőfaragó munkája
Fotó: Országos Széchényi Könyvtár

A Várkapitányság a maradványokkal kapcsolatban úgy tájékoztatott: a kandallók többsége kisebb sérülésekkel vészelte át a második világháború pusztításait, még az 1940-es évek legvégén is eredeti helyükön voltak, azonban a palota épületének jelentős bontási munkálataikor valamennyit szétszedték. A most fellelt faragottkő-elemek feltehetően akkor, a bontáskor kerülhettek mai helyükre. Az egykori kandallók legdekoratívabb részét feltehetőleg elrejtették, vagy a több száz kilós tömböket sikertelenül próbálták elszállítani a pincealagúton keresztül. A folyosót később közműalagúttá szűkítették, így hosszú évtizedekre telje-sen elzárták az értékes kőfaragványokat a külvilágtól.

Ami a történetüket illeti: a Királyi Palotában elhelyezett korszerű kandallókat légfűtésre is használták, stílusuk és színviláguk mindig összhangban volt annak a teremnek a kialakításával, amelybe kerültek. A kandallókat egykoron Seenger Béla szobrászművész, kőfaragómester készítette, aki maga végezte el az összes szobrászmunkát a gazdagon kifaragott kőtömbök fényezésével, csiszolásával együtt. Magyar fehér márványból, más esetben pedig gyüdi márványból készültek. Seenger Béla munkásságáért 1903-ban megkapta az Országos Ipartestület aranyérmét, Ferenc József pedig a császári és királyi udvari kőfaragó címet adományozta neki.

Kapcsolódó írásaink