Budapest kulturális újjászületésének jelképe

Az új állandó kiállítás megnyitójával, épülettúrákkal és ünnepi gálaműsorral várta hétfő este a Magyar Állami Operaház új játszóhelye, a kőbányai Eiffel Műhelyház az Újjászületésnap elnevezésű rendezvényének közönségét. Az opera világnapján tartották ugyanis az intézmény hivatalos megnyitó ünnepségét – két és fél éves próbaüzemet követően. A gálaest a szervezők szándéka szerint az új játszóhely és kulturális komplexum 33-féle funkciójának többségét igyekezett valamilyen módon bemutatni.

Hiszen az Eiffel Műhelyház európai viszonylatban is egyedülálló multifunkciós tér: egyszerre kamaraszínház, próbacentrum, jelmez- és díszletműhely, raktárbázis, valamint látogató- és képzési központ, amely háromhektáros parkjával, beltéri oázisával, illetve fenntartható működésével a „zöld” opera társadalmi szerepvállalását is teljesíti.

Az újjászületésnapi ünnepségen mások mellett részt vett Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczeg Anita, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Rétvári Bence államtitkár is. „Az Eiffel-projekt az évtized egyik legnagyobb kulturális fejlesztése a fővárosban és országszerte is” – hangsúlyozta Gulyás Gergely köszöntőjében. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, tíz év alatt Magyarországon sok minden megváltozott, a magyar kultúra is megerősödött, a szektorra fordított kiadások összege ötvenegymilliárd forintról ötszázötvenmilliárd forintra nőtt, a kulturális tevékenységek és szolgáltatások támogatása hetvennégyről ötszázhatvanhétre emelkedett ebben az évtizedben.

A kancelláriaminiszter felidézte, eközben a fővárosban emblematikus helyszínek újultak meg, többek között az Országház, a Széll Kálmán tér, a Kúria épülete, az Erkel Színház, a Pesti Vigadó, a Zeneakadémia és a Budai Vigadó is, illetve folyik a Budavári Palota rekonstrukciója és a Városliget fejlesztése. „Az Eiffel Műhelyház Budapest kulturális újjászületésének egyik jelképe, a főváros és Kőbánya megújulásának fontos pillanata” – emelte ki, hozzátéve, hogy az intézmény átírhatja a környék ingatlantérképét, és sokat jelent a városrehabilitáció folyamatában is.

Gulyás Gergely beszédében azt is megjegyezte, éppen az elmúlt másfél év koronavírussal kapcsolatos tapasztalata világított rá, hogy a kultúra, ugyanúgy mint régen, embertől emberig terjed. A kancelláriaminiszter úgy fogalmazott: a keretek készen állnak, tartalommal a magyar kultúra és művészet töltheti meg őket. „Ez ad nekünk bizakodást, és ezáltal tudjuk összetartozásunkat a kultúra eszközével is erősíteni, az új játszóhely pedig sokat segít majd abban, hogy a kultúrán keresztül is egyre többen megélhessék, összetartozunk” – zárta gondolatait.

Baán László, az Opera beruházásaiért felelős miniszteri biztos szavait Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója tolmácsolta. Baán arra hívta fel a figyelmet, hogy tartsuk meg az országépítők korát: legyenek álmaink, terveink a jövőről, alkossunk csupa olyan helyet, ahol sok-sok év múltán a következő nemzedékek is jól érzik magukat, belelátva a maguk történetét. „Őrizzünk és teremtsünk, maradjunk azok, akiknek lenni érdemes: építő magyaroknak” – fogalmazott a miniszteri biztos.

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója szavai a köszönetről szóltak. Mint elmondta, ez a műhelyház azért született, hogy teremthessünk a semmiből európai első vonalat érő produkciókat, amelyeket visszajuttatunk a forrást előteremtő közösség felé. „Nemcsak kő és habarcs, közösség is formálódik itt” – hangsúlyozta a főigazgató.

Az este folyamán megnyílt Műhely. Titkok elnevezésű állandó tárlata kreatív és interaktív módon nyújt bepillantást az Opera kulisszái mögé: jelmezkönyvvel, makettekkel és tervekkel, újraalkotott jelmezekkel olyan neves tervezők munkásságába enged betekintést, mint például gróf Bánffy Miklós, Márkus László, Oláh Gusztáv, Csikós Attila vagy Vágó Nelly.

Az ünnepi gálaműsorban felléptek az Opera sztárjai – például Miklósa Erika, Palerdi András, Megyesi Schwartz Lúcia, Boncsér Gergely –, de az intézmény művészeti együttesei is bemutatkoztak. Elhangzott Erkel Ferenc Himnusza, Beethoven István király nyitánya, Kodály Zoltán Budavári Te Deuma, illetve a Magyar Nemzeti Balett táncosainak remek előadásában Lukács András Philip Glass Örvény című művére koreografált táncprodukcióját láthattuk.