Kiakadtak az ukrán katonák

„Lábon lövés, ha nem rosszabb”

A kárpáthir.hu cikke szerint a katonák nem rejtették véka alá a véleményüket. Artem Karjakin („Kelet” hívójelű) katona a Facebookon fakadt ki, szerinte a 20 ezer hrivnyás (kb. 190 ezer forint) alapbérből lehetetlen minőségi IT-szakembereket vagy mérnököket találni a seregbe.

„Egy olyan országban, amelynek léte szó szerint a katonáktól függ, évekig emelés nélkül hagyni a fizetéseket, alacsonyabb szinten, mint egy kijevi szupermarket biztonsági őréét – ez lábon lövés, ha nem rosszabb” – írta Karjakin, feltéve a kérdést a képviselőknek: akkor minek ülnek ott egyáltalán?

Oleg Szimoroz katonai aktivista szerint a költségvetés egyszerűen nem felel meg egy háborúban álló ország igényeinek, a képviselői juttatások emelését pedig cinizmusnak nevezte. A beszámolók szerint a katonák gyakran saját zsebből kénytelenek fedezni olyan alapvető dolgokat a fronton, mint a benzin, a felszerelés vagy a szállásbérlés.

Tojás-index és a „populizmus” vádja

Az ellenzék részéről Inna Szovszun (Hang párt) a tojásárakkal illusztrálta a helyzetet: míg 2022-ben 33 hrivnya volt egy tucat, ma már 54 felett jár, de a háttérországban szolgáló katonák bére (20-30 ezer hrivnya) nem változott. A képviselő szerint ennyiből nem lehet családot fenntartani.

A kormánypárti, gyakran vitatott nyilatkozatairól ismert Marjana Bezugla viszont keményen visszaszólt. Szerinte a béremelés követelése „tiszta populizmus”. Érvelése szerint a parlamenti büdzsé (2 milliárd hrivnya) csupán a kiadások 0,04 százaléka, és eltörpül amellett a „több százmilliárd” mellett, ami a béremeléshez kellene.

Bezugla szerint addig nem lehet pénzt önteni a rendszerbe, amíg nem végeznek átvilágítást:

• hogy ki harcol valójában és ki nem,
• miért vannak még mindig felduzzasztott parancsnokságok,
• és hány „elhelyezett” rokon védi hősiesen a hátországi raktárakat.