Az EU diplomatái szerint Brüsszel „lenyúlja” az orosz vagyon hasznát

A Kyiv Post értesülései szerint a decemberi EU-csúcs közeledtével egyre élesebb vita bontakozott ki arról, hogy a belga kormány valójában mire fordítja a zárolt eszközök profitjából származó adóbevételeket, és miért akadályozza a Kijevnek szánt 140 milliárd eurós hitelcsomagot.

A vita középpontjában a brüsszeli székhelyű Euroclear elszámolóház áll, amely az Európában befagyasztott orosz vagyon döntő többségét kezeli. Belgium 25 százalékos társasági adót vet ki az ezeken az eszközökön keletkező nyereségre.

A kritikusok szerint Belgium egyszerűen „bezsebeli” a váratlan nyereséget. „A fényében ennek a folyamatos időhúzásnak, felmerül a kérdés: megértették-e egyáltalán, hogy Európa biztonsága forog kockán?” – fakadt ki egy magas rangú uniós diplomata.

A belga kormányfő, Bart De Wever azonban nemcsak a transzparenciahiány vádját utasítja vissza, hanem magát az Európai Bizottság által javasolt hitelkonstrukciót is támadja.

Ursula von der Leyennek küldött levelében a miniszterelnök arra figyelmeztetett: a „reparációs hitel” terve jogilag kockázatos, és pénzügyi katasztrófát okozhat Belgiumnak, ha Oroszország később pereket indít vagy megtorló lépéseket tesz az Euroclear ellen. De Wever szerint a befagyasztott vagyon sorsáról történelmileg mindig a háborúk lezárása után döntöttek, nem a konfliktus közben.