Orbán Viktor a békéről és az energetikai kapcsolatokról tárgyalt Moszkvában

Az orosz fél részéről Szergej Lavrov külügyminiszter, Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes és Jurij Usakov, az elnök külpolitikai tanácsadója vett részt. A magyar delegációt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Lázár János építési és közlekedési miniszter, valamint Bíró Marcell, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója egészítette ki.

Putyin nyitónyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a mai nehéz körülmények ellenére az orosz–magyar kapcsolatok fennmaradtak és tovább fejlődnek. Felidézte, hogy a két ország viszonyában a történelem során voltak feszültebb időszakok, de a jelenlegi együttműködés szerinte a korábbi kapcsolatok legjobb elemeire és egy pragmatikus, érdekalapú megközelítésre épül.

Az orosz elnök személyesen is méltatta Orbánt, akit olyan politikusként írt le, aki mindenekelőtt a magyar érdekeket és a magyar nép érdekeit képviseli, még akkor is, ha a nemzetközi ügyekben nem minden kérdésben egyeznek az álláspontjaik. Putyin szerint a két vezető között olyan légkör alakult ki, amely lehetővé teszi a nyílt, őszinte beszélgetést, és nemcsak a problémák felvetését, hanem a lehetséges megoldások keresését is.

A gazdasági kapcsolatokat értékelve Putyin sajnálattal állapította meg, hogy az elmúlt évben mintegy 23 százalékkal csökkent a kétoldalú áruforgalom, elsősorban a külső korlátozások és szankciók miatt. Ugyanakkor hozzátette, hogy az idei évben már több mint hét százalékos növekedést regisztráltak, amit szerény, de biztató pozitív tendenciának nevezett. Külön kitért az energetikai együttműködésre, amelyet „nagyon jónak” minősített, ugyanakkor elismerte, hogy vannak olyan kérdések és problémák, amelyeket személyesen kell átbeszélni.

Orbán Viktor válaszában mindenekelőtt megköszönte a lehetőséget, hogy ismét tárgyalhat az orosz elnökkel, és emlékeztetett rá: ez már a 14. alkalom, hogy miniszterelnökként találkozik Putyinnal. Úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi történelmi helyzethez mérten is sokat tettek a két nép közötti együttműködés fejlesztéséért, és őszintén reméli, hogy még sok mindenben tudnak előrelépni.

A magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy Magyarország szuverén külpolitikai kurzust folytat, és következetes maradt az orosz irányvonal tekintetében is. Elmondása szerint Budapest nem engedett a külső nyomásnak, és nem szakította meg az együttműködést egyetlen fontos területen sem, különösen az energetikai kapcsolatokban nem.

Orbán külön kiemelte, hogy Magyarország energiabiztonságának alapja a múltban, a jelenben és a jövőben is a stabil orosz energiaellátás. Megköszönte az orosz félnek a stabil és kiszámítható szállításokat, és jelezte, hogy Magyarország érdekelt az energiaügyi párbeszéd fenntartásában és elmélyítésében.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Orbán emlékeztetett rá, hogy Ukrajna Magyarország közvetlen szomszédja, ezért a konfliktus hatásai – gazdasági és biztonsági szempontból is – közvetlenül érintik az országot. Úgy fogalmazott, hogy a harcok blokkolják a hagyományos gazdasági együttműködést, nemcsak Magyarország és Ukrajna, hanem Magyarország és egész Európa viszonylatában is.

A magyar miniszterelnök megerősítette: Magyarország érdekelt a mielőbbi békében, és azt mondta, őszintén remélik, hogy a közelmúltban nyilvánosságra hozott békekezdeményezések valóban elvezetnek a rendezéshez. Hozzátette, hogy a mostani moszkvai találkozó lehetőséget ad számára arra is, hogy ismét egyértelművé tegye: Magyarország kész tárgyalási helyszínt biztosítani, és hajlandó segíteni a békefolyamat sikeres lezárását, ha a felek ezt igénylik.

Putyin külön megköszönte Orbánnak, hogy pozitívan reagált annak a lehetőségére, hogy egy lehetséges Putyin–Trump csúcstalálkozót éppen Magyarországon tartsanak meg. Az orosz elnök elmondása szerint az ötlet Donald Trumptól származik, aki azért vetette fel Budapestet, mert szerinte jók az amerikai kapcsolatok Magyarországgal, és jók Putyin és Orbán személyes kapcsolatai is. Putyin közölte: Moszkva örömmel elfogadja ezt a javaslatot, ha a felek végül így állapodnak meg.