Nem tetszik a béketerv a német védelmi miniszternek

Pistorius a német szövetségi parlament alsóházának (Bundestag) védelmi költségvetésről szóló berlini vitájában arról beszélt, hogy Ukrajnának a jövőben is képesnek kell lennie a védekezésre. Ehhez pedig erős hadseregre, szilárd és megbízható biztonsági garanciákra van szüksége, mindenekelőtt az Egyesült Államoktól.

Mindemellett semmi olyasmiről nem lehet „a fejünk felett tárgyalni vagy dönteni”, ami az európai államok, a NATO vagy az EU jövőjéhez kapcsolódik. „Máshogy kifejezve: a jövőnkről mi magunk döntünk” – mondta Pistorius.

– hangoztatta.

Úgy vélte, Németországnak újra kell definiálnia szerepét az EU-ban és a NATO-ban, „mert nem tudjuk, mely szövetségekre számíthatunk még a jövőben, és melyek mennyi ideig maradnak még fenn” – húzta alá. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy a katonai képességek erősítésére és jelentősen magasabb védelmi kiadásokra van szükség.

A német költségvetési tervezet szerint a védelmi kiadások a következő évben 108,2 milliárd euróra emelkednek, ami a hidegháború vége óta a legmagasabb szint. Idén 62,43 milliárd eurót a rendes védelmi költségvetésből és 24,06 milliárd eurót a hadsereg úgynevezett különvagyonából biztosítanak védelmi célokra.

Az ukrán erők sikeres csapást mértek egy robotrepülőgépekhez és ballisztikus rakétákhoz, valamint drónokhoz navigációs berendezéseket gyártó üzemre az oroszországi Csuvasföldön – számolt be az ukrán vezérkar szerdán a Facebookon.

A közlés szerint az éjjel végrehajtott művelet során az ukrán erők a VNDIR-Progresz nevű üzemre mértek csapást a csuvasföldi Csebokszariban, a gyár területén a támadás után tűz ütött ki. Az üzem a GLONASS, a GPS és a Galileo műholdrendszerekhez alkalmas vevőberendezéseket gyárt, amelyeket Sahíd típusú kamikaze drónokhoz, valamint az Iszkander-M és Kalibr rakétákhoz, továbbá irányított légibombákhoz alkalmaznak – fűzte hozzá a vezérkar.

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország az éjjel 90 drónnal támadta Ukrajnát, ebből a légvédelem 72-t semlegesített, viszont tíz helyszínen becsapódásokat rögzítettek.

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat arról adott hírt, hogy az éjjel Moszkva több mint tíz drónt irányított Zaporizzsja városára. Több mint ötven épület rongálódott meg, 19 ember megsebesült, közülük ötöt kórházba szállítottak. Tíz embert sikerült kimenteni a romok alól. A zaporizzsjai egyetem sajtószolgálata szerdán közölte, hogy kollégiumkomplexumába is becsapódott egy orosz drón, és súlyos károkat okozott az épületekben. Noha a diákok a kollégiumban tartózkodtak, senki sem sérült meg – tette hozzá az egyetem.

Vladiszlav Volosin, az ukrán déli erők szóvivője egy tévéműsorban arról tájékoztatott, hogy a zaporizzsjai frontszakaszon kedden 29 összecsapást rögzítettek, amelyek közül nyolc még szerdán is tartott. A leghevesebb csaták Huljajpilszke irányában alakultak ki, ahol az orosz erők 16 rohamot indítottak.

„A harcok intenzitása és az ellenség napi mintegy 300 főt elérő veszteségei ellenére a megszállók továbbra is próbálnak nyomást gyakorolni az ukrán védőkre. Az ellenség nem tudott előrenyomulni, de próbálkozik továbbra is. Zaporizzsjához legközelebb a harcérintkezési vonal azon szakasza van, ahol Kamjanszke, Primorszke és Plavnyi települések találhatók, és ahonnan Stepnohirszk felé próbálnak az orosz csapatok előrenyomulni” – mondta Volosin.

Hozzátette, hogy Stepnohirszktől egyenes vonalban körülbelül húsz kilométer a távolság Zaporizzsja pereméig, ezért szerinte az orosz hadsereg minden erejével igyekezni fog valamilyen hídfőt szerezni a település közelében, vagy magát a települést elfoglalni.

Andrij Hnatov ukrán vezérkari főnök a liga.net ukrán hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy az orosz erők nem tudják elfoglalni a Donyeck megyei Pokrovszkot az idei év végéig, azonban nem hagyják abba a próbálkozásokat a város megszállására. Kiemelte, hogy a pokrovszki irányba több mint 100 ezer orosz katonát vontak össze.

„A próbálkozások a város megszállására már több mint egy éve tartanak, és az oroszok egyre halasztgatják azokat a határidőket, amelyeket a város elfoglalására megszabtak maguknak. Ezek a határidők még tovább fognak tolódni, de most minden rendelkezésre álló tartalékot oda irányítanak” – mondta a vezérkari főnök.

Az a felfogás, mely szerint Ukrajna vesztésre áll, teljes mértékben téves, ha ugyanis Oroszország katonailag le tudná győzni Ukrajnát, már megtette volna – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerdán Brüsszelben. Kaja Kallas arról is beszélt, hogy megkezdett úton kell maradni a háborúban, mert szerinte úgy lehet elérni a legjobb eredményt.

Az EU-tagországok külügyminisztereinek videókonferencia keretében tartott informális tanácskozását követően Kaja Kallas hangsúlyozta, hogy az amerikai és az uniós szankciók jelentős hatással vannak az orosz gazdaságra. „Ahhoz, hogy növeljük a béke esélyeit, fokoznunk kell a nyomást Oroszországra” – fogalmazott.

Kijelentette továbbá, hogy Ukrajna és Európa számára a legjobb eredmény elérésének érdekében a megkezdett úton kell maradni, vagyis fokozni kell az erőfeszítéseket, ami több katonai és pénzügyi támogatást jelent Ukrajnának, valamint további szankciók bevezetését, amelyek – véleménye szerint – megfosztják Oroszországot a harchoz szükséges eszközöktől. Hozzátette: Oroszország energiabevétele és gazdasága egyaránt zsugorodik, készpénzt és forrásokat veszítenek.

Kaja Kallas arról is beszélt, hogy „mindenki üdvözli” az Egyesült Államok béketörekvéseit. „Mindannyian azt akarjuk, hogy véget érjen ez a háború” – fogalmazott, majd kiemelte: az is számít ugyanakkor, hogy miként ér véget a konfliktus.

Leszögezte: egy azonnali és feltétel nélküli tűzszünetnek kell lennie az első lépésnek a háború befejezéséhez. Minden békemegállapodásban arra kell összpontosítani, hogyan lehet engedményeket szerezni az orosz oldaltól annak elérésére, hogy végleg leálljon a támadásokkal és ne próbálja erőszakkal megváltoztatni a határokat – mondta. „Arra kell összpontosítani, hogy mit kell tennie Oroszországnak mint agresszornak, nem pedig arra, hogy mit kell feláldoznia Ukrajnának mint áldozatnak” – fogalmazott Kallas, majd hozzátette: semmit sem dönthetnek Ukrajnáról Ukrajna nélkül.

Úgy vélte, hogy jelenleg Oroszország semmilyen hajlandóságot nem mutat a tűzszünetre, ezért szerinte olyan helyzetet kell teremteni, amelyben Oroszország tárgyalni kényszerül.

„Jó úton haladunk” – mondta ez utóbbival kapcsolatban.

Emlékeztetett: az EU ígéretet tett Ukrajna 2026-os és 2027-es pénzügyi szükségleteinek fedezésére. Véleménye szerint ennek legjobb módja a jóvátételi kölcsön biztosítása lenne, ami – mint kiemelte – a leghatározottabb üzenetet küldené Moszkvának – írta meg a Ripost.

Kijelentette azt is: mivel az Oroszország jelentette fenyegetés túlmutathat Ukrajnán, az európai védelem megerősítésére irányuló munka továbbra is elengedhetetlen. A munka annak biztosításáról szól, hogy Oroszország soha többé ne indítson támadást. Ennek lehetőségét csökkenteni kell, mert ha nem Ukrajna, akkor valamely más ország lehet a következő célpont – jegyezte meg.

Az Európai Unió mindig is a békét fogja támogatni. Minden olyan béketerv mellett kiáll, amely nemcsak Ukrajna számára hozza el a tartós békét, hanem Európa jövőbeni biztonságát is szavatolja – tette hozzá sajtótájékoztatóján az uniós diplomácia vezetője.

A miniszterelnök egy Facebook-posztban közölte, hogy az előző hétvégén pont arról írt az Európai Bizottság elnökéhez, Ursula von der Leyenhez címzett levelében: „Európa előtt két út áll. Visszafordulhatunk a zsákutcából és végre egész Európa beállhat Trump elnök békekezdeményezése mögé. Beleértve a brüsszeli bürokratákat. Ehhez persze a háborúpárti vezetőknek szembe kell néznie azzal, hogy az elmúlt három és fél évben egy vesztes háborúban égették el az európai emberek pénzét.”

„A másik út háborúba vezet. Ha Európa háborúpárti vezetői – immáron Amerika támogatása nélkül – tovább öntik a pénzt és a fegyvereket Ukrajnába, azzal megágyaznak egy európai-orosz háborúnak. És erről Európának már vannak tragikus tapasztalatai” – tette hozzá a kormányfő.