Külföld
Titokzatos Pentagon-küldöttség Kijevben
Új részletek derültek ki Trump titkos békekezdeményezéséről
Steve Witkoff amerikai különmegbízott és Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló már hónapok óta egy 28 pontos, titkos béketerven dolgozik, amellyel végre pontot tehetnének az orosz–ukrán háborúra.
A Wall Street Journal most arról ír: a Fehér Ház egy újabb, látványosan „felkeményített” csatornát is megnyitott, és egy magas rangú Pentagon-küldöttséget küldött Kijevbe, hogy újraindítsa a béketárgyalásokat.
Négycsillagos tábornokok adják a kíséretet
A lap szerint Donald Trump elnök szerdán Kijevbe delegálta Dan Driscollt két négycsillagos tábornok – Chris Donahue, az amerikai szárazföldi erők európai parancsnoka és Randy George, az amerikai hadsereg vezérkari főnöke – kíséretében.
Driscoll Volodimir Zelenszkij elnökkel, ukrán kormányzati és katonai vezetőkkel, valamint hadiipari szereplőkkel tárgyal, később pedig orosz tisztviselőkkel is találkozni készül.
Egy névtelenséget kérő amerikai tisztviselő szerint az elnök így fogalmazott: „Itt az ideje abbahagyni az öldöklést, és megkötni az alkut, amely véget vet a háborúnak.”
A WSJ úgy tudja, Driscoll „Trump megbízásából” próbálja újraindítani a békefolyamatot, vagyis a Witkoff–Dmitrijev-féle háttércsatorna mellé most nyíltan katonai súlyt is rendeltek.
Driscoll kiválasztása önmagában is üzenet: Trump korábban „keményfiúnak” nevezte, és „a drónos srácnak” hívja, utalva arra, hogy ő vezeti az egymillió új harci drón rendszeresítését célzó programot. Az elnök nemcsak az amerikai hadsereg miniszteri posztjával bízta meg, hanem a Szövetségi Alkohol-, Dohány-, Tűzfegyver- és Robbanószer-ügyi Iroda (ATF) vezetését is rábízta.
Már a terepen a szakembergárda
A WSJ szerint a küldöttség hétfőn Németországban kapott hírszerzési tájékoztatót az Ukrajnát évek óta támogató amerikai egységektől, majd Lengyelországon keresztül, éjszakai vonattal érkezett Kijevbe.
A megbeszéléseknek
- nemcsak a békekísérlet, hanem
- a fronthelyzet és
- a fegyvergyártás felpörgetése is a témáját képezik.
A lap felidézi: a Trump–Putyin alaszkai csúcs óta a közvetítési kísérletek holtpontra jutottak,
Moszkva pedig „aligha mutatott valódi hajlandóságot” a kompromisszumra.
Ebbe a kontextusba illeszkedik a Miamiban egyeztetett titkos béketerv és a mostani Pentagon-küldetés: az amerikai elnök továbbra is abban bízik, hogy – saját szavaival – „még egy háborút meg tud állítani”.
Ehhez pedig láthatóan egyszerre használ gazdasági szankciókat, háttéralkukat és katonai súlyt felvonultató diplomáciát, fogalmaz a Mandiner.
