Külföld
Kegyvesztett lehet Szergej Lavrov
Komoly feszültséget okozott a Kremlben, hogy a nyílvánosan beharangozott budapesti Putyin–Trump-találkozót az amerikai elnök váratlanul lemondta. Orosz források szerint Moszkvában most lázasan keresik, kit terhel a felelősség a diplomáciai kudarcért – és az elsőszámú bűnbak Szergej Lavrov külügyminiszter – számolt be a Nexta.
A belső körökből származó információk szerint a külügyi tárca rugalmatlansága dühíthette fel Donald Trump amerikai elnököt úgy, hogy a találkozó lemondása mellett döntött, ez pedig alaposan feldühítette Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és Lavrov csak „hajszál híján” kerülte el a megtorlást.
Állítólag Trump haragját az orosz külügyminisztérium azon feljegyzése váltotta ki, amelyben – több elemző szerint ultimátum-szerű hangnemben – fogalmazták meg követeléseiket. Ez ugyanis lehetetlen helyzetet teremtett Donald Trump számára, hiszen azt a látszatot kelthette volna, hogy meghajol Moszkva előtt. Ennek elkerülése érdekében fújta le a csúcstalálkozót.
Lavrov régóta igyekszik szigorú határozottságot mutatni, ám ezúttal túllőhetett a célon, és ami a legnagyobb baj számára, ellentétes hatást váltott ki, mint amit Putyin szeretett volna elérni. A külügyminiszter bűnei közé sorolják többek között, hogy megpróbált keményebb hangot megütni Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel szemben, abban bízva, hogy ezzel elnyeri Vlagyimir Putyin elismerését. Csakhogy Washingtonban ezt nem a határozottság, hanem a konfrontáció jelének vették. Lavrov felkészületlenül érkezett, és hiányzott belőle a kompromisszumkészség, miközben mereven ragaszkodott minden orosz állásponthoz.
Az amerikai adminisztráció ezután világossá tette: nem hajlandó tárgyalni fenyegetések árnyékában. A diplomáciai csatornák lehűltek, a Fehér Ház bezárta az ajtót Moszkva előtt.
A Kommerszantban megjelent kiszivárgott információk szerint most maga a külügy próbálja mentegetni Lavrovot, azt állítva, hogy a miniszter csupán az alaszkai egyeztetéseken korábban rögzített irányvonalat követte. Ám a Kreml forrásai szerint Putyin dühkitöréssel fogadta a fejleményeket, és Lavrov csak hajszál híján kerülte el, hogy „szabotázzsal” vádolják.
A feszültség enyhítésére Kirill Dmitrijev, a Kreml egyik megbízható bizalmasa utazott Washingtonba, hogy rendezze a kapcsolatokat. Lavrov pozíciója azonban így is kérdéses. Az elemzők felidézik a korábbi védelmi miniszter, Szergej Sojgu esetét, és elképzelhetőnek tartják, hogy ő is a hatalmi centrum peremére sodródik, így fokozatosan elveszti súlyát a moszkvai politikai játszmában.
A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a Financial Times egy éles hangú cikkben támadta Lavrovot – orosz kommentátorok szerint „ott ütve, ahol a legjobban fáj”: személyes tekintélyén és nemzetközi reputációján. Moszkvában most sokan úgy látják: a külügyminiszter napjai meg vannak számlálva, és a Kreml új arcot keres a nyugati irányú diplomácia élére.
