Külföld
Így akadályozta meg Boris Johnson az orosz–ukrán békét
Johnson egyértelmű megbízatással érkezett: megakadályozni, hogy Ukrajna bármiféle „korai békét” kössön Oroszországgal
Hihetetlen: 2022. április 9-én Kijevben sokan fegyverszünetre számítottak, ehelyett ultimátum érkezett – írta meg tényfeltáró cikkében a The European Conservative. Három évvel később dokumentumok és diplomáciai beszámolók erősítik meg: azon a napon nem a béke, hanem a háború időtartama dőlt el.
Az orosz–ukrán tárgyalások Törökország közvetítésével ekkor már előrehaladott állapotban voltak. A tervezet Ukrajna semlegességét, nemzetközi garanciákat, sőt bizonyos orosz csapatkivonást is tartalmazott volna. Moszkva beleegyezett volna abba, hogy Kijev ne csatlakozzon a NATO-hoz, és különleges státuszt kapott volna a Krím, a Donbasz kérdését pedig elhalasztották volna.
Bár tökéletlen megoldásnak tűnt, mindkét fél belefáradt a harcokba, és a béke lehetősége reális volt – egészen addig, amíg meg nem érkezett Boris Johnson. A brit miniszterelnök hivatalosan azért utazott Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Zelenszkij kormányát. Valójában azonban sokkal többről volt szó.
A brit külügy dokumentumai szerint Johnson egyértelmű megbízatással érkezett: megakadályozni, hogy Ukrajna bármiféle „korai békét” kössön Oroszországgal.
Üzenete világos volt: „Ne tárgyaljatok, harcoljatok!”
Johnson közölte Zelenszkijjel, hogy ha Kijev fegyverszünetet köt Moszkvával, azonnal befagyasztják a nyugati katonai és pénzügyi támogatást. A brit miniszterelnök szerint a tárgyalás akkor az orosz invázió legitimálását jelentette volna. Szavai – „Putyin el fog bukni, és el is kell buknia” – új irányt adtak a nyugati stratégiának: nem békét, hanem győzelmet akartak.
