Az oroszok kezében a béke kulcsa

– Az oroszok ráérnek – szögezte le az elemzés kezdetén Demkó Attila, az NKE Eötvös József Kutatóköpont John Lukacs Intézet programvezetője. – A fronton sokkal jobban állnak, és ők haladnak előre, számukra nem fontos a fegyverszünet, mert az elég valószínűtlen, hogy rögtön egy békemegállapodást kössenek egy csúcstalálkozón. Nyilván vannak gazdasági érvek, amelyek az oroszokat is a fegyvernyugvás felé ösztönzik, hiszen az ukrán dróntámadásokat megszenvedi az olajipar, illetve a szankciók is hatással vannak az országra, de Oroszországnak több ideje van, és most tud előrehaladni. Ez a fő oka a találkozó elhalasztásának.

A szakértő meglátását erősíti, hogy az orosz katonák az elmúlt napokban már behatoltak a Donbasz egyik stratégiai jelentőségűnek tartott városába, Pokrovszkba, s már a településért küzdenek, ezért nyilván nem állítják le a támadást.

– Egy fontos győzelem küszöbén egyetlen hadsereg sem áll le, így Pokrovszknál sem várható ez, de Pokrovszk nem elégséges az oroszok számára, hiszen ez még nem a Donbasz. Viszont a város elfoglalása esetén megnyílna az út Slaviansk és Kramatorsk felé, azaz a térség két legfontosabb települése irányába.

Az oroszok stratégiai céljait jelentősen befolyásolhatja az időjárás is, hiszen a térség az őszi esőzések nyomán sártengerré válhat, majd az azt lezáró tél sem kedvez a támadóknak.

– Minden attól függ, hogy mennyire fáj majd Oroszországnak az új amerikai szankciós csomag, mennyire fájnak az erőművei ellen indított dróntámadások. A fájdalom mértékének és a potenciális jövendőbeli sikernek kellene egy olyan helyzetbe kerülnie, hogy már ne érje meg számukra a folytatás, és inkább a tárgyalóasztalt válasszák.

azaz akkor válik számukra fontossá a tárgyalóasztal, ha Slavianskot és Kramatorskot is elfoglalják, és ezzel a Donbasz legfontosabb helyeit az ellenőrzésük alá vonták.

A helyzetet természetesen bonyolítja, hogy a Donbaszt az ukránok is szeretnék megtartani, és még nem tartanak ott, hogy a béke érdekében meg nem hódított területeket engedjenek át. Ráadásul kérdéses, hogy Zelenszkij mennyire fogadhatná el a feje fölött meghozott döntéseket.

– A megállapodás mindenképpen a feje fölött történne. Ne legyenek illúzióink, az ukránoknak már most megmondták, hogy pár dolgot el kell engedniük. Nyilván ezek közé tartozik a Krím, és az oroszok által elcsatolt négy megyéből a már megszállt terület. Jól mutatja Zelenszkij változását, hogy amíg korábban azt hangoztatta, hogy semmiről sem mondhat le Ukrajna, addig most már úgy fogalmaz, hogy ez nem lemondás, hanem ezt majd diplomáciai úton rendezik. Két éve az ukrán támadás idején még úgy volt, hogy vissza akarnak foglalni mindent, és ezt már elengedte Ukrajna. Számukra a jelenlegi helyzet is elég fájdalmas ahhoz, hogy belemenjenek a kompromisszumokba.

Azt azonban a fájdalmak ellenére sem engedheti meg Zelenszkij, hogy a mihamarabbi tárgyalások érdekében harc nélkül feladjon területeket.

– Egy esetleges taktikai visszavonulásnak semmi jele. Még mindig olyan pontokon tartanak ki, aminek már katonai értelme nincs. Ettől függetlenül lehet változás a következő hónapokban, főleg, ha van egy erős amerikai nyomás.

A budapesti csúcs két héttel ezelőtti beharangozásakor az orosz támadás javában zajlott, éppen ezért tűnik meglepőnek, hogy amit akkor, a Trumppal zajlott telefonbeszélgetés során elfogadhatónak tartott Putyin, arra egy hete már nemet mondott. Ugyanakkor változatlanul lebegteti a tárgyalás lehetőségét, amit Szergej Lavrov külügyminiszter is hangsúlyozott, sőt Kirill Dmitrijev elnöki különmegbízott szerint a felek már közel állnak a konfliktus lezárásához.

– Azt pontosan nem tudhatjuk, hogy szó szerint mi hangzott el a két elnök beszélgetése során. Putyinról tudjuk, hogy jól beszél angolul, de tolmács is van ilyenkor, viszont a diplomatikus kijelentések mindig adnak lehetőséget arra, hogy a másik oldalban egy más benyomás keletkezzen, mint amit a kinyilvánító mondani akart. Ez Putyin esetében nem először történne meg. De azt sem zárhatjuk ki, hogy az Egyesült Államok rájött, hogy Ukrajna nem vonulhat ki minden területről, amelyet Oroszország szeretne megszerezni. Ezek persze találgatások, hiszen senkinek nem áll érdekében, hogy a lapjait felfedje.

Donald Trumpnak teljesen mindegy, hogy Slaviansk és Kramatorsk Oroszországhoz vagy Ukrajnához tartozik, számukra ez nem oszt, nem szoroz. Ukrajnának és Oroszországnak azonban nem mindegy. Az amerikaiak számára az a fontos, hogy fel se merülhessen, hogy eladták Ukrajnát az oroszoknak, és valószínűleg Trump ezért nem szorongatta még jobban Zelenszkijt, mert az ukrán elnöknek egy harc nélküli kivonulás a Donbaszból a vég kezdete lenne. Zelenszkijt a Times hasábjain egy ukrán soviniszta a fizikai létében is megfenyegette arra az esetre, ha belemenne egy ilyen követelésbe.