Csak egy politikai blöff vagy az ukránok győzelmi esélye?

A Tomahawk cirkálórakéta, vagy korábbi nevén szárnyasrakéta, egy hadászati, vagy másképp strategiai fegyver - mondta a Magyar Hírlapnak Somkuti Bálint. A biztonságpolitikai szakértő megjegyezte, ilyen eszközt a hidegháború legnehezebb periódusaiban sem kaptak az Egyesült Államok legszorosabb szövetségesei, mint Izrael, Japán, vagy éppen Szingapúr.

„A fennt említettek miatt nem tartom valószínűleg, hogy ilyen fegyver ukrán kézbe kerülne, ha mégis az az Egyesült Államok korlátszott készletei miatt legfeljebb néhány tucat darabot jelenthet. Ezekkel további csapásokat lehet mérni kiemelt orosz célpontokra, első soeban kőolaj finomítókra, vagy akár politikai, azaz szimbolikus célpontokra is, de a háború menetét érdemben nem fogják befolyásolni. Ellenben az orosz eszkaláció, mely ezt követően következne be, várhatóan szélesítené a támadott célpontok listáját, politikai, illetve döntéshozói központok Ukrajnában, szabotázsakciók szerte a világon várhatóak. Emiatt úgy gondolom, hogy a Tomahawkokkal való fenyegetés inkább a politikai blöff, mint a tényleges fegyverátadás kategóriájában tartozik” - fogalmazott a szakértő.

Hozzátette, ráadásul, ha ezeket az eszközöket Ukrajna jelenlegi célpontok, azaz orosz kőolajfinomítók ellen veti be, az világ szinten föl fogja hajtani az üzemanyag árakat, amely Trump elnök belpolitikai céljait is veszélyeztetheti.

A Tomahawk egy nagy hatótávolságú, pilóta nélküli fegyver, amelynek pontossága körülbelül 5 méter. Az 5,6 méter hosszú rakéta hatótávolsága körülbelül 2400 km (kb. 1500 mérföld), sebessége pedig elérheti a 885 km/h-t.

A Tomahawk rakétákat hajókról függőlegesen indítják, de támadó tengeralattjárók torpedócsöveiből vagy a tengeralattjáró hajótestjéhez rögzített külső indítóberendezésekből vízszintesen is indíthatóak. A rakéta indítási fázisában szilárd hajtóanyaggal működik. Ezt követően egy turbóventilátoros motor hajtja, amely nem bocsát ki sok hőt, ami megnehezíti az infravörös észlelést. A radar által is nehezen észlelhető, mert keresztmetszete kicsi és alacsony magasságban repül. Miután eléri a szárazföldet, a Tomahawk tehetetlenségi és terep-kontúr-illesztési (TERCOM) radarvezérlést használ, amelynek során a rakéta számítógépén tárolt térképet folyamatosan összehasonlítják a tényleges tereppel, hogy meghatározzák a rakéta helyzetét a célponttal szemben. Hasonlóképpen, a célpontot egy tárolt kép alapján azonosítják. A Tomahawk cirkálórakéta akár nukleáris robbanófejjel is felszerelhető.