A kommunizmus ellen önégetéssel tiltakozó áldozatoknak állítanak emlékjelet Székelyföldön

A Kovászna Megyei Tanács és a Volt Politikai Foglyok Szövetségének Kovászna megyei fiókja által emelt, háromnyelvű (magyar, román és angol) kőtömbön 21 tiltakozó nevét örökítették meg.

Az emlékjelállítást kezdeményező Benkő Levente történész szerint ez az egyetlen olyan kegyhely Európában, amelyik valamennyiük nevét egybeöleli A második világháború és a kommunizmus korszakát kutató, az önkényuralom áldozatairól több kötetet is megjelentetett történész a Krónikának elmondta: a 21 mártír egyenként is megrázó történetét Petr Blazek cseh történész gyűjtötte egyetlen vaskos kötetbe, amelynek román nyelvű fordítását tavaly januárban mutatták be Sepsiszentgyörgyön Élő fáklyák a szovjet tömbben címmel.

Politikai alapú önégetések 1966 és 1989 között - címmel. Hozzátette: ennek kapcsán fogant meg a gondolat, hogy ennek a 21 embernek a nevét örökre fel kell vésni valahova Erdélyben is. Felidézte: Baróton már volt hasonló kezdeményezés, amikor több éve emléktáblát állítottak annak a négy középiskolás diáknak - Moyses Mártonnak, Józsa Árpád Csabának, Bíró Benjaminnak és Kovács Jánosnak -, akik ebből az iskolából 1956. november derekán nekivágtak a román-magyar országhatárnak, hogy azon átszökve a forradalmárokhoz csatlakozzanak.

"Most, Moyses Márton halálának 55. évfordulóján úgy gondoltuk Török Józseffel, a VPFSZ Kovászna megyei elnökével, hogy álljon Nagyajtán az az emlékmű, amely kőbe vésetten is megörökíti a 21 kelet-közép-európai áldozat nevét, és három - magyar, román és angol - nyelven adja tudtul az arra járóknak a tartalmat.

Egyben azt is, hogy mi, akik itt és ebben az ügyben összefogtunk - magyarok, románok, csehek - miként gondoljuk a mindenféle hovatartozáson felülemelkedő tiszteletadást" - idézte a kezdeményezőt a Krónika.

Szombaton az emlékművatást megelőzően Petr Blazek kutatásait bemutató kiállítás nyílik a nagyajtai unitárius erődtemplom Ősök bástyája első emeleti Bihari József-termében a megemlékezés után pedig a Kriza János Művelődési Ház nagytermében román és magyar történészek tartanak a kérdéskörrel kapcsolatos előadásokat.

Az '56-os kiállása miatt meghurcolt, bebörtönzött Moyses Márton 1970. február 13-án a Román Kommunista Párt Brassó megyei székháza előtt gyújtotta fel magát a kommunista diktatúra, és a Securitate túlkapásai elleni tiltakozásul. Rá három hónapra, a baróti kórházban hunyt el őrizet alatt, 1970. május 15-én. Édesanyja szülőfalujában, Nagyajtán temették el, sírja az unitárius vártemplom melletti temetőben látható.