Külföld
Trump még hezitál
Orbán Viktor: A budapesti találkozó „nagyszerű hír a világ békeszerető népei számára”
Találkozásukra egy nappal azután került sor, hogy Trump Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során „nagy előrelépést” mondott, és megállapodtak abban, hogy személyesen is találkoznak Magyarországon.
Trump „nagyon produktívnak” nevezte a Putyinnal folytatott telefonhívást, amely augusztus közepe óta az első volt, és hozzátette, hogy Washington és Moszkva tanácsadói a jövő héten találkoznak.
Zelenszkij megérkezése után az Egyesült Államokban – január óta harmadik látogatására jött –, azt mondta, Moszkva „amint tudomást szerez a Tomahawks-ról, siet a párbeszéd folytatásával”. A hét elején arról kérdezték az amerikai elnököt, hogy fontolgatja-e Ukrajna Tomahawkjainak adományozását, azt mondta: „Majd meglátjuk... Talán igen.” Amikor azonban Putyinnal folytatott telefonhívása után ugyanezzel a kilátásokkal kapcsolatban kérdezték, Trump azt mondta, hogy „nem meríthetjük ki” az amerikai Tomahawk-készletet, hozzátéve, hogy „szükségünk is van rájuk... szóval nem tudom, mit tehetünk ez ügyben”.
Putyin és Trump nagy lökést adott Zelenszkijnek a látogatása előtt
A Putyinnal folytatott telefonhívása után a Truth Social platformján írt írásában Trump azt írta, hogy az orosz elnökkel „sok időt töltöttek az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kereskedelemről való beszélgetéssel”.
Azt mondta, hogy a két ország „magas szintű tanácsadói” a jövő héten találkoznak egy meg nem határozott helyszínen, az amerikai delegációt Marco Rubio külügyminiszter vezeti.
Trump azt is kijelentette, hogy pénteken tájékoztatja Zelenszkijt a Putyinnal folytatott tárgyalásairól, hozzátéve: „Úgy vélem, nagy előrelépést tettünk a mai telefonbeszélgetés során.”
Találkozó Magyarországon
Később újságíróknak azt nyilatkozta, hogy várhatóan „két héten belül” találkozik Putyinnal Magyarországon. Órákkal a Trump-Putyin telefonhívás előtt Oroszország az év egyik legnagyobb támadását indította Ukrajna ellen, beleértve 28 ballisztikus rakétát és 320 drónt – közölte Olga Sztefanisina, Ukrajna amerikai nagykövete.
Sztefanisina azt mondta, hogy az Ukrajna elleni éjszakai légicsapásokat indító Oroszország a felhívás előtt „leleplezi Moszkva valódi hozzáállását a békéhez”.
A békéhez türelem, erő és alázat szükséges
A BBC amerikai partnerének, a CBS-nek adott nyilatkozatában hozzátette: „Ezek a támadások azt mutatják, hogy Moszkva stratégiája a terror és a kimerültség stratégiája. Az egyetlen hatékony válasz a nyomásgyakorlás – szigorúbb szankciók, megerősített légvédelem.”
Orbán Viktor miniszterelnök az X-en azt mondta, hogy a tervezett budapesti találkozó „nagyszerű hír a világ békeszerető népei számára”.
Korábban azt is mondta: „A békéhez türelem, erő és alázat szükséges. Európának meg kell változtatnia az álláspontját. Az arrogancia és a végtelen háború lángjainak szítása helyett tárgyalásokra van szükségünk Oroszországgal. Csak a párbeszéd hozhat békét kontinensünkre.”
Trump sokkal keményebb vonalat képviselt Putyinnal szemben az ukrajnai háború ügyében, mióta az augusztusi alaszkai csúcstalálkozón nem sikerült döntő áttörést elérni a békemegállapodás közvetítésében.
A két fél augusztus 15-én amerikai földön találkozott egy csúcstalálkozón, amelyről az amerikai elnök azt remélte, hogy segít meggyőzni az orosz elnököt arról, hogy átfogó béketárgyalásokat kezdjen az ukrajnai háború lezárása érdekében. Mint ismeretes, Oroszország 2022 februárjában indította meg teljes körű invázióját Ukrajnában.
Néhány nappal később újra beszéltek, amikor Trump félbeszakította a Zelenszkijjel és európai vezetőkkel folytatott találkozóját, hogy felhívja Putyint.
Azóta sem a Fehér Ház, sem a Kreml nem erősítette meg nyilvánosan a két fél közötti kommunikációt.
Az elnökválasztási kampánya során Trump azt állította, hogy napokon belül véget vethet az ukrajnai háborúnak, de azóta elismerte, hogy a konfliktus rendezése nagyobb kihívást jelentett, mint bármelyik, amiben részt vett a hatalomra kerülése óta.
Trumpot korábban Oroszországgal szimpatikusabbnak tartották elődjénél, Joe Bidennél, és a Zelenszkijjel való feszült kapcsolatok február 28-án tetőztek, amikor ő és J. D. Vance alelnök élő adásban az Ovális Irodában leszidták az ukrán elnököt.
De a Zelenszkijjel való kapcsolatok az elmúlt hónapokban jelentősen javultak.
Szeptemberben Trump jelentős változást jelzett a konfliktussal kapcsolatos nézeteiben, kijelentve, hogy szerinte Kijev „visszanyerheti egész Ukrajnát eredeti formájában”, ami távol állt a nyilvános felhívásaitól, miszerint Kijevnek át kell adnia az Oroszország által megszállt területeket.
Július végén Trump kevesebb mint két hetet szabott Putyinnak a tűzszünet elfogadására, különben átfogó szankciókkal kell szembenéznie, beleértve azokat az országokat is, amelyek továbbra is kereskedelmet folytatnak Oroszországgal.
Indiára várva
De nem váltotta be a fenyegetését, miután Putyin beleegyezett, hogy találkozik Trumppal Alaszkában, amit az amerikai elnök akkoriban jelentős diplomáciai sikerként üdvözölt, annak ellenére, hogy az nem hozott semmilyen kézzelfogható eredményt.
Csütörtökön az indiai külügyminisztérium kétségbe vonta Trump egy nappal korábbi állítását, miszerint Narendra Modi indiai miniszterelnök beleegyezett az orosz olajvásárlás leállításába.
Egy indiai kormányszóvivő azt nyilatkozta, hogy „nem tud a két vezető közötti semmilyen” beszélgetésről, amely az előző napon történt volna, miután Trump azt nyilatkozta, hogy Modi biztosította őt a vásárlások „rövid időn belül” leállításáról.
Az Egyesült Államok arra ösztönözte az országokat – különösen Indiát, Kínát és a NATO-tagokat –, hogy hagyják abba az orosz energia vásárlását, ezzel is növelve a Kremlre nehezedő gazdasági nyomást. Zelenszkij is többször megismételte ezeket a felhívásokat – adta hírül a BBC.
