Külföld
Megmarad Macron kormánya?
Elbuktak az új francia kormány elleni bizalmatlansági indítványok
A radikáls baloldali Engedetlen Franciaország által benyújtott javaslat 271 szavazatot kapott, míg a Marine Le Pen által fémjelzett szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés bizalmatlansági indítványát 144 képviselő támogatta.
A vasárnap kinevezett kormány megbuktatásához legalább 289 szavazatra lett volna szükség az 577 fős Nemzetgyűlésben.
Az ellenzéki Szocialista Párt arra kérte 64 fős frakcióját, hogy ne támogassák a bizalmatlansági indítványokat, miután Sébastien Lecornu miniszterelnök kedden elmondott programbeszédében javaslatot tett a 2023-ban parlamenti szavazás nélkül elfogadott nyugdíjreform felfüggesztésére a következő elnökválasztásig.
A politikai instabilitás azonban továbbra sem szűnt meg teljesen, miután a 2026-as költségvetésről – amely jelentős megszorításokat tartalmaz – jövő pénteken kezdődő vita nagyon hevesnek ígérkezik az elnöki tábor és a két nagy ellenzéki tömb között a 2024-es előrehozott választások nyomán háromosztatúvá vált Nemzetgyűlésben.
A parlament alsóházában 11 frakció működik, és egyik párt sem képes abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki párt, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatják továbbra is a kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a tavalyi választásokon élen végző, négy pártból álló baloldali szövetség és a Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.
Sébastien Lecornu kedden megerősítette, hogy nem kívánja érvényesíteni az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi törvények elfogadását a képviselők szavazata nélkül, nevezetesen a költségvetést illetően, kivéve ha egy bizalmatlansági indítvány megdönti a kormányt.
Emmanuel Macron 2022-es újraválasztása óta – amióta a kormányoknak nincs abszolút többsége a Nemzetgyűlésben – valamennyi költségvetést parlamenti szavazás nélkül fogadták Franciaországban. Az előző kormányokat pedig a tervezett megszorítások miatt buktatta meg a Nemzetgyűlés: szeptemberben a 44 milliárd eurónyi megtakarítást előirányzó Francois Bayrou kabinetjét, azt megelőzen decemberben pedig Michel Barnier kormányát, miközben az ország adóssága eléri a 3300 milliárd eurót, ami meghaladja a GDP 115 százalékát.
Elemzők arra számítanak, hogy a miniszterelnök kompromisszumkészsége ütközhet az ellenzéki erők érdekeivel, amelyek elhúzhatják a költségvetési vitát a december 31-i határidőn túlra.
Az sem egyértelmű, hogy mely pártokra számíthat a kormány a Nemzetgyűlésben.
A nyugdíjreform felfüggesztése egyelőre csak ígéret a kormány részéről a baloldali szövetséghez tartozó szocialisták támogatásáért cserébe. A kormányfő csütörtökön jelezte, hogy novemberben benyújta a parlamentnek a szöveget a felfüggesztés megszavazására, abban a reményben, hogy azt követően a szocialisták megszavazzák a kormány költségvetési tervezetének minden pontját. Ugyanakkor a többi ellenzéki párt még nem erősítette meg, hogy megszavazza a nyugdíjreform felfüggesztését, jóllehet ők is követelték azt, a kormánypártok pedig megosztottak a kérdésben.
A nyugdíjreform Emmanuel Macron második ötéves ciklusának legemblematikusabb reformja és egyben jelképe. A nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre történő emelését előíró törvény ellen hónapokig tartó tömegtüntetések voltak az országban, s azóta is vitatják a szakszervezetek.
Az új kormány költségvetési tervezete mintegy 30 milliárd eurónyi megtakarítással számol jövőre, de a miniszterelnök jelezte, hogy a szöveget kiindulási alapnak tekinti, és nyitott a parlamenti vitára, mozgásteret engedve az erdetileg a GDP-arányosan 4,7 százalékra tervezett államháztartási hiányhoz képest. Franciaország azt vállalta, hogy 2029-re visszatér a 3 százalék alatti szintre, ami lehetővé tenné az államadósság stabilizálását.
