Külföld
Gondban lehet az orosz hadsereg?
Nagy veszteség
A hidegháború 1991-es végén a Szovjetunió volt a világ legnagyobb tanküzemeltetője, körülbelül 64 000 modern és félmodern tankból álló flottával. Bár ezek jelentős része raktárban volt, mégis jelentős erőnek tekintették, amelyet a szovjet hadsereg igénybe vehetett egy NATO elleni háború esetén.
A Szovjetunió felbomlását követően Oroszország megörökölte tankjainak nagy részét. 2020-ra azonban ez a szám körülbelül 12 000 járműre csökkent. Ez a szám még mindig majdnem kétszerese volt az amerikai hadsereg tankflottájának, és jelentős számú T-72, T-80 és T-90 harckocsit (MBT) is tartalmazott, amelyeket rendkívül hatékony és ütőképes gépeknek tekintettek. Ezeket tovább erősítette a hidegháborúból származó, több mint 7300 tankból álló, jelentős tartalék, amelyeket szükség esetén be lehetett vetni.
Aztán Oroszország megindította háborúját Ukrajnában, és a sorsa megváltozott.
2022 februárja óta a Kreml hatalmas páncélosveszteségeket szenvedett. Mint oly sok más, az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos esemény, ez is valószínűleg váratlan volt; emlékezzünk vissza, hogy az orosz erők díszegyenruhában vonultak be Ukrajnába egy parádén a hideg időjárásra való felszerelés helyett, és úgy tűnik, megdöbbentek, amikor az ukránok elkezdtek visszalőni. Három évvel a háború után Moszkva olyan jelentősen felhasználta tanktartalékait, hogy a jelentések szerint a készletek szinte kimerültek. Bár a Kreml ragaszkodik ahhoz, hogy nincsenek problémái a tankok pótlásával, figyelemre méltó, hogy 2022-ben Oroszország tanktartalékait 24 bázison tárolták az országban, és ma már csak kilenc ilyen létesítmény működik.
Az orosz páncéloshadtest üresen áll
Mivel az ukrajnai háború valószínűleg még legalább 2026-ig eltart, mivel a béketárgyalások gyakorlatilag semmilyen előrelépést nem mutattak, nem világos, hogy Oroszország mennyi további igénybevételt bír el. A legfrissebb nyílt forráskódú hírszerzési adatok szerint Oroszországnak jelenleg mindössze 2887 tankja van raktáron, és ezek több mint fele rossz állapotban van. Kevesebb mint egynegyedük minősíthető „használhatónak” a csatatéren. Kevesebb mint 100 darab viszonylag modern T-80-as MBT volt, a többi elavult T-62-es, T-64-es és korai T-72-es tankokat tartalmazott.
A helyzet még rosszabb is lehetne. Oroszország már több mint 4400 régebbi tankját vetette be a raktárakból, de ez nem sokat tett a gyors vagy elsöprő győzelemért. Bizonyos esetekben ezeket a gépeket a raktárakból a frontvonalra szállították, majd megsemmisítették, elfogták vagy elhagyták. A tankok szolgálatba állítására fordított idő, energia és pénz aligha érte meg a fáradságot.
Az orosz hadsereg ismételten összevonta tankjait egy olyan támadásra, amelyről azt remélte, hogy áttöri a vonalakat és megfoghatatlan végső győzelmet hoz. Ez a kísérlet eddig minden alkalommal kudarcot vallott – ez egy újabb módja annak, ahogyan a folyamatban lévő konfliktus tragikusan tükrözi az első világháború számos aspektusát, ahol mindkét oldalon hatalmas mennyiségű embert és anyagot pazaroltak el, kevés eredménnyel. Az ukrán csapatoknak is megvan a maguk része a hibákból a folyamatban lévő háború során, de a Kreml az, amely újra és újra elköveti a hibáit, még közel négy év háború után is.
Oroszország új tankokat cserél régiekre
A problémát súlyosbítja az a tény, hogy – ahogy David Axe írta ezen a héten – az orosz tankgyártás is „összeomlik” – ami azt jelenti, hogy az orosz hadsereg számára sokkal nehezebb lesz pótolni a jelenlegi harctéri veszteségeket. Ez a helyzet még a háború lezárása után is fennállhat.
Ez oda vezethet, hogy a Kreml továbbra is felújítja azokat a tankokat, amelyeket más országok a roncstelepre küldtek volna. Egy régi tank javítása, még ha rossz állapotban is van, könnyebb és kevésbé időigényes lehet, mint egy új építése. Ez azonban lehet, hogy nem olyan gazdaságos – ami lehet a végső oka annak, hogy még azt a 4000 rossz állapotban lévő tankot sem küldték a frontvonalra, legalábbis egyelőre nem.
Az orosz hadsereg állapotát tekintve azonban csak az a kérdés, hogy mikor, és nem hogy egyáltalán lesz-e újra harckocsizható még a legöregebb tank is. Ha van bármilyen mód arra, hogy működőképessé tegyék őket, jó eséllyel már fontolgatják a bevetésüket.
