Mély sebet gyógyított be a magyarországi M6-os és a horvátországi A5-ös autópálya

A miniszter kiemelte: Közép- és Délkelet-Európa előző évszázadát a háborúk tették nagyon hosszúvá. „Ez a korszak végre a sebek begyógyításáról szólt. Hogy a sebeink milyen mélyek voltak, azt jól mutatja, milyen sokáig tartott a gyógyulásuk” – mutatott rá.

Szükség volt hozzá arra, hogy Magyarország felszabaduljon a kommunista uralom alól, és Jugoszlávia széthullását követően újjászülessenek az olyan nagy és őshonos európai népek államai, mint a horvátoké is. És szükség volt hozzá arra, hogy mindkét ország tagja legyen az Európai Uniónak, majd a Schengen-övezetnek is – mondta Lázár János.

Mostantól a legfontosabb dolgokra kell összpontosítani, mint a gazdasági növekedés, a társadalmi kapcsolatok erősítése és az egész régió felvirágoztatása, hogy Közép- és Délkelet-Európa hozzájárulhasson a teljes Európai Unió újraindításához – szögezte le.

Rámutatott: a magyar M6-os és a horvát A5-ös összekötése ugyanis nem csupán a két ország ügye. Nem csupán a két nép szempontjából fontos, hanem az önmagát kereső Európa szempontjából is – mondta.

„Ez a sztráda talán a legfontosabb része annak az európai vasúti-közúti közlekedési korridornak, amely tágabban a Balti- és a Fekete-tenger térségét, szűkebb értelemben azonban Közép-Európát köti össze a Balkánnal. Ha tetszik: a Dunát az Adriával” – szögezte le.

A miniszter szerint így annak a térségnek a vérkeringését állították helyre, amely valaha – a száz évvel ezelőtti boldog békeidőkben – az öreg kontinens egyik leggyorsabban fejlődő és gyarapodó szellemi-gazdasági „uniója” volt.

„A Nyugat – láthatjuk nap, mint nap – bajban van. Erejét és fantáziáját vesztette. Versenyképessége csak halványuló emlék. Érdekérvényesítő képessége még a védelmi potenciálját is alulmúlja” – jelentette ki Lázár János.

Hozzátette: a régi kontinens, „Európa tétlenül nézi, ahogy az Újvilág, az Amerikai Egyesült Államok újra naggyá válik”. „Tétlenül nézi, ahogy a világgazdaság új bajnokává válik Kína, India vagy Brazília, míg ő maga végzetesen lemarad, mert a gazdasága megerősítése helyett ideológiai küzdelmekbe bonyolódik, mert a külső versenytársak legyőzése helyett a saját tagországait leckézteti és szankcionálja” – tette hozzá.

Ha Európa újra a régi önmaga akar lenni, akkor nagyobb tisztelettel és nagyobb nyitottsággal kell a közép- és délkeleti-európai térséghez viszonyulnia – hangoztatta a miniszter, ehhez pedig – mint mondta – ebből a térségből kell ihletet merítenie a megújuláshoz: a lengyelektől, a szlovákoktól, a magyaroktól, a horvátoktól, azoktól a nemzetektől és országoktól, amelyek még őrzik a régi európai életmódot és értékrendet.

„Mi, magyarok sokat perlekedünk Brüsszellel. De sokszor elmondtuk, és szívesen ismétlem itt el, ezen az ízig-vérig európai eseményen is, hogy mi nem elhagyni vagy szétverni akarjuk az uniót, hanem megváltoztatni” – mutatott rá.

Ehhez azonban – szavai szerint –, előbb a saját adottságaikból kell kihozni a legtöbbet. A saját földrajzi, geopolitikai, kulturális, szellemi és gazdasági potenciálokat kell kiaknázni a lehető legnagyobb mértékben, kooperációval és okos együttműködéssel: kis uniókkal a nagy unión belül – jegyzete meg.

Kiemelte: az unióépítéshez pedig utak kellenek, helyi és határokon átívelő infrastrukturális beruházások.

Emlékeztetett arra, hogy 2010, vagyis a magyar fejlesztéspolitikai fordulat óta Magyarország annyi sztrádát és autóutat épített, amennyivel a magyar pályahálózat – lakosságarányosan – mára eléri a legfejlettebb nyugati országok szintjét.

Magyarország „2010 óta mintegy 4200 milliárd forintot (több mint 10 és fél milliárd eurót) költött közútfejlesztési beruházásokra. Csak a gyorsforgalmi utak közül mintegy ezer kilométernyi újult vagy épült meg” – mondta a miniszter.

Kijelentette: „a szuverén és patrióta gazdaságpolitika számukra nem bezárkózó vagy önző gazdaságpolitikát jelent, hanem nyitottat, méghozzá minden irányban: Nyugatra és Keletre, Északra és Délre is”.

2010-ben, amikor a Fidesz-KDNP átvette a kormányzást, mindössze három autópálya érte el az országhatárt. A mostani sztrádaavatással ez a szám tízre bővült – mutatott rá.

„A határ itt, a hátunk mögött, már nem elválaszt, hanem összeköt bennünket, horvátokat és magyarokat. Hát keljünk át rajta, kerüljünk közelebb egymáshoz, fűzzük szorosabbra együttműködésünket. Építsük újra a kis uniónkat a nagy unión belül, hátha ezzel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy az egész európai közösség új erőre kapjon – zárta szavait Lázár János.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő beszédében kiemelte: Horvátország teljesen tudatában van közép-európai és Duna-menti identitásának.

”Éppen ez a két dimenzió köti össze Horvátországot és Magyarországot – a történelem során, napjainkban, és a jövőben is„ – húzta alá.

Jankovics Róbert, a horvátországi magyarok parlamenti képviselője szintén az ünnepségen elmondta: amikor 2016-ban a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) nevében először vállalták, hogy Zágrábban aktív szerepük lesz a kormányzati többségben, az egyik legfontosabb céljuk az volt, hogy a Drávaszögön áthaladó út autópályaként valósuljon meg, ne pedig csak főközlekedési útként, ahogy azt a korábbi, baloldali kormány tervezte. ”Kilenc évvel később ez a cél megvalósult: ma egy olyan autópályát avatunk fel, amely óriási jelentőségű a külhoni magyarság, különösen a Drávaszögben élő közösség számára„ – mondta.