Komolyan kell venni a Magyarországot ért ukrán fenyegetést

A Magyarországot ért fenyegetésekről Horváth József az M1 műsorában elmondta: ha megnézzük azt, hogy Ukrajnában most milyen a belpolitikai helyzet, hogy élnek az emberek a fronton, milyen viszonyok uralkodnak ebben a lassan négy éve tartó háborúban, akkor azt kell, hogy mondjuk, hogy az ilyen szélsőséges, szélsőjobboldali, gyakran már mondhatjuk azt is, hogy náci megnyilvánulásokkal tűzdelt országban, az, hogy Magyarországgal szemben ilyen nyilatkozatok hangoznak el, az a jelenlegi ukrán vezetésnek nincs ellenére. A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója kiemelte, jól látható, hogy, amit most Koppenhágában is láttunk, hogy az ukrán elnök gyakorlatilag úgy tekint most már Magyarországra, mint az egyetlen akadálya annak, hogy ők hip-hop, egy varázspálcával az Unió tagjai legyenek. Most már ők akarnak feltételeket szabni, ők akarják megmondani, hogy egyébként mit vizsgáljon az Unió, mit ne vizsgáljon, és ebből a szempontból, ha megnézzük, akkor Ukrajnának a kormánya ilyen embereket használ föl arra, hogy üzenjenek, tehát ilyen fenyegetésekkel, pressziókkal próbálnak egy Európai Uniós és NATO tagországot jobb belátásra téríteni.

Emlékeztetett, tekintettel arra, hogy a lengyel kormány éppen most szigorítja, például az ukrán menekülteknek a munkavállalását ösztönözve, hogy akkor kapnak segélyt, hogyha munkát is vállalnak Lengyelországban, tehát ott azért más jellegű a probléma, és „nagyságrendekkel, hogy úgy mondjam, jobb a viszony a jelenlegi lengyel vezetés és az ukrán kormány között, hiszen ne felejtsük azt se el, hogy a háború kitörése után a lengyel kormány gyakorlatilag a szavazati jogon kívül minden jogot megadott az ukránoknak és ezt megkapták a lengyelek is Ukrajnában, tehát itt ilyen nagyon furcsa viszonyok alakultak ki”.

„A magyarokat ért fenyegetésről én azt gondolom, hogy nagyon komolyan kell vennünk, hogy ezek nem csak egy megmondó embernek a szavai, hiszen azt azért látnunk kell, hogy az ukrán belpolitikai életben, az ukrán hadseregben Magyarországról úgy beszélnek, és folyamatosan olyan a tömegkommunikáció, mely majdnem hogy ellenségként mutatja be Magyarországot, aki miatt nem tud győzni Ukrajna. Tehát nagyon erős, ellenséges érzelmeket gerjesztettek Magyarországgal szemben, ezért azt gondolom, hogy az ilyen fenyegetéseket nagyon komolyan kell vennünk” - fogalmazott Horváth József.

Kiemelte: Van politikai teendő, mivel mi NATO és Uniós tagok vagyunk, tehát az ukránok azért nem árt, hogyha az eszükbe vésik, hogy ha Magyarországot bármilyen támadás érni, akár ukrán részről is, akár szabad csapatok elszabadult erők részéről is, Magyarország kérheti a NATO segítségét. Hozzátette, a Magyar Honvédség éppen az elmúlt hetekben és jelenleg is egy olyan nagyszabású hadgyakorlatot tart, ami azért megmutatja azt, hogy a Magyar Honvédség a modernizációban, a fejlesztésben, létszámbeli erősítésben, kiképzésben hol tart. „Ebből a szempontból én azt gondolom, hogy ez mindenképpen az ukránok számára is egy jelzés, hogy a Magyar Honvédség már nem a húsz évvel ezelőtti tetszhalott állapotában van, hanem igenis egy modern ütőképes és folyamatosan fejlődő hadsereg” - hívta fel a figyelmet.

Megjegyezte, majdnem mindegy, hogy kinek a szájából hangzottak ezek a fenyegetések, hiszen ezt tekinthetjük nyugodtan egy ukrán hivatalos álláspontnak is, hiszen ahogy a hadseregbe integrálták a szélsőjobboldali banderista szervezeteket, és a hadseregen belül most már önálló egységekként dolgoznak, ugyanígy az ukrán politikai életben ezeket az ukrán nacionalista csoportokat beintegrálták a köreikbe, hiszen emlékezzünk arra, hogy Kárpátalján az elmúlt években, vagy az elmúlt évtizedben hányszor érte tudatos provokáció és atrocitás a kárpátaljai magyarságot, ezen keresztül nyilvánvalóan az elmúlt 15 évben regnáló magyar kormánynak is mindig üzennek, csak most éppenséggel már a helyzet sokkal kiélezettebbé vált, és sokkal komolyabb, „ezért mondom azt, hogy ezt a fenyegetést betűről betűre nekünk komolyan kell venni” - jegyezte meg Horváth József.

Kifejtette, ilyenkor egyrészt a NATO-n belül a katonai téren is a kommunikáció megindul, másrészt a titkosszolgálaton belül is, nemzetközi szintéren, hogy van-e bárkinek is olyan információ a birtokában, hogy akár szabad csapatok Ukrajnából arra készülnek, hogy provokálják Magyarországot, határmenti incidenst generáljanak. Nyilvánvalóan ezeket az információkat is be kell gyűjteni úgy saját erőből, mint a nemzetközi kapcsolatcsere útján is.

A szakértő emlékeztetett, látható az, hogy az ukránok sajnálatos módon hiszen egy megtámadott országról beszélünk, de azért az elmúlt években megszokták azt, hogy ők ne kérjenek, hanem követeljenek. Úgy tűnik, hogy eddig ez bevált a részükről, és mivel ez pozitív visszaigazolást nyert, ezért ezt a stílust és ezt a politikai módszert egyre inkább magukévá teszik, és az is látható, hogy az Európai Unió vezetésén belül nincs olyan vezető, aki hajlandó és képes is lenne arra, hogy szembesítse őket azzal, hogy eddig volt, és innentől kezdve az uniós szabályok, azok rájuk is érvényesek, pláne akkor, hogyha csatlakozni akarnak ehhez a szervezethez.