Keleti partner, európai jövő

Az Országgyűlés elnöke Numan Kurtulmussal, a Török Nagy Nemzetgyűlés elnökével folyatott tárgyalást követően tett sajtónyilatkozatában úgy értékelt: az EU-nak talán még jobban szüksége van Törökországra, mint amennyire Törökországnak az EU-tagságra, akár az energiabiztonságról, akár az illegális migrációról, akár pedig a regionális biztonság kérdéseiről van szó.

A magyar házelnök úgy értékelt: Magyarország és Törökország is a világ blokkokra osztása helyett, egy multipoláris, békés, kereskedelemre épülő világrendszerben érdekelt. Hozzátette: e tekintetben az Ázsiát Európával összekötő úgynevezett középső folyosóban Törökország szerepe meghatározó és kiválthatatlan.

Kövér László török partnerének azt ígérte: a jövőben is számíthatnak arra, hogy a magyar kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy a kiemelt stratégiai partnerséget minél tovább erősítse és tartalommal töltse meg minél több területen.

A házelnök méltatta a két ország gazdasági kapcsolatainak intenzitását, kiemelve, hogy a magyar kormány célkitűzése a 6 milliárd dolláros kereskedelmi forgalom elérése. Jelezte: év végére végére az előrejelzések szerint reális esély van, hogy 5 milliárd dollárig eljutnak. Üdvözölte a Magyarországon végrehajtott török befektetéseket és a magyar tőkekihelyezést is Törökországba, kiemelve a két ország közötti védelmi ipari együttműködést, ami értékelése szerint a magyar hadiipar újjáélesztéséhez is hozzájárul.

Numan Kurtulmus, a Török Nagy Nemzetgyűlés elnöke a magyar-török kapcsolatokat példaértékűnek nevezte, hangsúlyozva, hogy a két országnak minden területen erős kapcsolatai vannak, és a meglévő együttműködést folyamatosan fejlesztik, legyen szó az energia, a védelmi ipar, az oktatás vagy a kultúra területéről.

Felidézte, hogy idén Budapesten rendezték meg a Türk Államok Szervezetének nem hivatalos találkozóját, és megköszönte Magyarországnak, hogy a soros EU-s elnöksége során is támogatta Törökország európai uniós tagságát. Megjegyezte: biztonsági szempontból hatalmas hozzájárulás lenne, ha egy olyan hatalmas ország, mint Törökország, az Európai Unió tagjává válna.

Értékelése szerint Európa fontos fordulópontra érkezett el: vagy magába fordul és belső ellentmondásaival, belső harcaival foglalkozik vagy kinyílik és a nemzetközi porondon a béke felé vezető utat választja.

A török házelnök az orosz-ukrán háborúról és az izraeli-palesztin konfliktusról, mint két fontos, az emberiséget befolyásoló háborúról beszélt. A több mint három éve zajló orosz-ukrán háborúval kapcsolatban minél előbbi, fenntartható béke elérését szorgalmazta és arra figyelmeztetett, ha nem tudnak véget vetni ennek a háborúnak, akkor ez forrása lehet a háború kiterjedésének.

Az izraeli-palesztin konfliktusról szólva pedig a teljes emberiség közös felelősségének nevezte, hogy minél előbb véget vessenek a „népirtásnak”, és úgy fogalmazott: még a nácik zsidóellenes megnyilvánulásait is felülmúlja a mostani harc.

A magyar és a török házelnök a sajtónyilatkozatokat megelőzően együttműködési megállapodást írt alá a kétoldalú kapcsolatok támogatásáról, a parlamenti tapasztalatok átadásáról és Törökország európai uniós csatlakozásának elősegítéséről.