Külföld
Az Európa előtt álló „hibrid háború” ajándék Putyinnak
Mindez nem csattanással, hanem nyögéssel kezdődött
Ahogy Mette Frederiksen dán miniszterelnök csütörtök este az aggódó dánoknak elmondta, miután a drónok több repülőtéren is jelentős fennakadásokat okoztak, Európának „az erőszakosabb és gyakoribb hibrid támadásokat” új valóságként kellene tekintenie. De nem Oroszországot nevezte meg közvetlen bűnösként – mivel talán hiányoznak a bizonyítékok, vagy a felelősségre vonás túlságosan is Moszkva céljait szolgálja.
Az egyértelműség hiánya ezeknek a támadásoknak az egyik tünete. A névtelen tettest egy ideig nem lehet megnevezni vagy megállítani, függetlenül a kártól vagy az okozott kisebb kellemetlenségtől. A várakozás vagy bizonytalanság pedig egy másik. Frederiksen egy további indítékot is hozzátett az ismeretlen támadóhoz: „azt akarják, hogy ne bízzunk többé a hatóságainkban”.
Ugyanez a történet játszódik le Európa-szerte
Valóban szándékában állt Oroszországnak több mint 20 drónt küldeni Lengyelországba? Az észt légtér 12 perces megsértése az orosz pilóták gyenge kiképzésének volt köszönhető, ahogy azt Alexus Grynkewich, az Egyesült Államok tábornoka sugallta, vagy Moszkva agressziójának kiszélesedése? Hogyan lehetne egy összefüggéstelen véletlen egybeesés egy hackertámadás, amely napokkal később számos járatot leállított Európa-szerte?
A háromnapos repülőtér-lezárások és egy kikapcsolt transzponderekkel rendelkező orosz katonai hajó észleléséről szóló jelentések után a dán tisztviselők még mindig nem tisztázták, hogy ki áll a támadások mögött.
Frederiksen elismerte mind az elhamarkodott rossz, mind a kései válaszadás kockázatát. A dán katonai hírszerzés csütörtök este azt közölte, hogy nem tudják „megnevezni” a tetteseket, míg a belbiztonsági rendőrség, a PET vezetője azt mondta, hogy „magas az orosz szabotázs kockázata Dániában”.
Dánia egyébként nyíltan kezeli Putyin fenyegetését. F16-osokat adott Ukrajnának, segíteni fog nekik drónok építésében, és nagy hatótávolságú rakétákkal szereli fel magát az elrettentési erőfeszítések részeként.
A nyugati tisztviselők nap mint nap küzdenek a hibrid hadviselés paradoxonával – azzal, hogy felelősséget vállalnak-e vagy sem.
Vajon a valódi bűnös – különösen, ha az Oroszország – hibáztatása valójában fokozza a szítani kívánt viszályt és szorongást? Vagy a növekvő fenyegetés kiemelésének elmulasztása ehelyett vakká és felkészületlenné teszi a társadalmat a problémával szemben egészen addig a pillanatig, amikor kemény védekező intézkedésekre és döntésekre van szükség? Sokkal könnyebb, politikailag és hipotetikusan is, lelőni egy orosz repülőgépet, miután hónapokig nyilvánosan Moszkvát hibáztatták a repülőtér bezárásáért és a káoszért.
Hónapok óta a szabotázs kísértete leselkedik Európa szárazföldje felett
Az Egyesült Királyság – Ukrajna védelmének egy másik lelkes támogatója – fiatal, bandákhoz hasonló bűnözőket toborzott, és ítélt el a nemzetbiztonsági törvény kegyetlen feltételei alapján, mert felgyújtottak egy Ukrajnának szállítmányokat tároló raktárat. A brit rendőrség a múlt héten Essexben ugyanezen törvény alapján letartóztatott egy 41 éves férfit és egy 35 éves nőt.
Lengyelország fiatal ukránokat börtönzött be orosz támogatással elkövetett gyújtogatások miatt.
Feltörték a repülőtéri check-in szoftvert – de ezek valószínűleg bűnbandák, nem pedig Moszkva ügynökei.
Függetlenül attól, hogy ki a felelős, a káosz és a sebezhetőség terjedése lehetővé tette Putyin számára, hogy a szélesedő konfliktus érzését Európa kapujáig hozza, éppen abban a pillanatban, amikor a Trump-adminisztráció azt követeli Európától, hogy nagyobb felelősséget vállaljon a saját védelméért.
Ezáltal Ukrajna sürgős és elkerülhetetlen támogatásának költségei kézzelfoghatóbbak az európai otthonokban. Egyrészt felerősíti Putyin békítőinek érveit – akik azt javasolják, hogy megadják neki, amit akar, ha egyszerűen abbahagyja –, másrészt azokét, akik azt mondják, hogy a Kreml agresszióéhsége csak növekszik, és határozott válaszra van szükség.
A fenyegetés pedig átmenetileg elvonja az európai politikai döntéshozók és költségvetések figyelmét Ukrajna frontvonalában leselkedő súlyosabb és következményesebb feladatról.
Bizonyos mértékig csoda, hogy Oroszország nyári offenzívája nem foglalt el újabb területeket. De az ukrán városok elleni támadása könyörtelen és egyre fokozódik.
Európa feszes védelmi költségvetéséhez az elmúlt hetek hibrid zűrzavara két költséges, azonnali feladattal járult hozzá: az infrastruktúra drónokkal és hackerekkel szembeni nagyobb ellenálló képességével, valamint egy széleskörű, állandó és költséges légvédelemmel az orosz drónok és repülőgépek ellen a teljes keleti határukon.
A számos olcsó drón elleni védekezés költségei még nem érték el azt a rendkívüli hatékonyságot, amelyet ez az új fenyegetés képvisel. Egy holland F35-ös több tízezer euró értékű rakétát képes kilőni egy 30 000 dolláros Shahed típusú polisztirol drón lelövéséhez Lengyelországban. Ez azonban hosszú távon fenntarthatatlan, és kínos választás elé állít minket.
A Kreml nem csupa rózsaszín ruhadarab. Jelentős a kockázata annak, hogy kiszervezett szabotőreik vagy kémeik túllépnek a szabályokon és megölnek civileket egy NATO-országban.
Fennáll annak a veszélye, hogy Oroszországot olyan dolgokért hibáztatják, amiket nem követett el, és fedezetet nyújt a valódi szervezett bűnözés tevékenységének kiterjesztésére. Fennáll annak a veszélye, hogy Donald Trump amerikai elnök kiszámíthatatlan természete olyan reakciót vált ki, amely aránytalan bármilyen eszkalációhoz képest. Az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem reagál, vagy nagymértékben túlreagál.
Ez a széles körű kiszámíthatatlanság az, amiből a nagyobb konfliktusok kiindulnak.
Ez megint csak nem Putyin javára szól. Nem szereti a nagy kockázatokat. Azután támadta meg Ukrajnát, miután azt mondták neki, hogy hetekig tart majd lerohanni. Úgy tűnik, hogy az elmúlt hetekben csak egy nagyon barátias csúcstalálkozó után fokozta a feszültséget Kijev és Európa ellen, amit Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott.
De egyelőre ezek a hibrid támadások – szándékosan vagy véletlenül – megfizethetetlennek érzik az átlag európaiakat kormányaik Ukrajnának nyújtott tartós támogatásáért.
A repülőtéri késések, az emelkedő benzinárak és a hackertámadások nem halálos kellemetlenségei – minden irónia nélkül – összehasonlíthatók azokkal, amelyeket a hétköznapi orosz civilek éreznek abban az országban, amely provokálatlan inváziót indított, naponta ártatlan ukránokat ölve meg – hívja fel a figyelmet a CNN.
Az elmúlt hónapban azonban Európát egy sor drága aggodalommal sújtották, amelyekre nincs könnyű bűnös vagy olcsó megoldás.
Ez a rövid távú figyelemelterelés minden bizonnyal elegendő győzelem Putyin számára, egy egzisztenciális jelentőségű háború negyedik évében.
