Külföld

Az ENSZ BT-ben elutasították a szankciók bevezetésének a késleltetését

Diplomaták közölték, hogy nem volt esély

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken elutasította az Oroszország és Kína által benyújtott javaslatot az Irán elleni szankciók újbóli bevezetésének hathónapos késleltetéséről.

Az ENSZ BT-ben elutasították a szankciók bevezetésének a késleltetését
Képünk illusztráció
Fotó: Getty Images via AFP/Spencer Platt

A határozatot a tizenöt tagú Biztonsági Tanács négy tagja támogatta, kilencen ellene szavaztak, két ország pedig tartózkodott.

Az Irán elleni valamennyi szankció közép-európai idő szerint vasárnap hajnali 2 órakor ismét érvénybe lép, miután az Európai Hármak (E-3, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország) harmincnapos úgynevezett snapback folyamatot kezdeményezett, azzal vádolva Teheránt, hogy megsértette az iráni atomprogramról 2015-ben megkötött és októberben lejáró megállapodást. Irán ebben vállalta, hogy a nemzetközi szankciók feloldása ellenében korlátozza atomprogramját.

Diplomaták közölték, hogy nem volt esély a szankciók újbóli életbe léptetése hathónapos késleltetésére, miután Iránnak és a három európai országnak nem sikerült túljutni a holtponton.

„A tanács teljesítette a (megállapodást hatályba léptető) 2231.határozatban szereplő snapback eljáráshoz szükséges lépéseket, így az Irán elleni ENSZ-szankciók a hét végén ismét érvénybe lépnek” – mondta Barbara Wood, Nagy-Britannia ENSZ-nagykövete.

Woodward ugyanakkor hozzátette, készek folytatni a tárgyalást Iránnal az atomprogramjával kapcsolatos nemzetközi aggodalmakra adandó diplomáciai válasz érdekében. Hozzátette, hogy ez lehetővé teheti a szankciók feloldását.

Az európai hatalmak felajánlották a szankciók visszaállításának hathónapos késleltetését, hogy legyen idő egy hosszú lejáratú megállapodásról szóló tárgyalásokra, ha Irán ismét beengedi az ENSZ nukleáris megfigyelőit a natanzi, fordói és iszfaháni atomlétesítményekbe, válaszul a dúsított uránkészlettel kapcsolatos aggodalmakra, és tárgyalni kezd az Egyesült Államokkal.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter „jogilag semmisnek” nyilvánította a szankciók hétvégi visszaállítását.

„Az Egyesült Államok elárulta a diplomáciát, de az E3 el is temette” – mondta a BT ülésén Aragcsi. Hozzátette: a snapback „jogilag érvénytelen, politikailag meggondolatlan és ügyrendileg hibás”.

A BT-ülés után Aragcsi újságírók előtt kijelentette: „Irán soha nem fog engedni a nyomásnak. Csak a tiszteletre reagálunk. A választás világos: eszkaláció vagy diplomácia”.

Hozzátette, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) megfigyelői jelenleg Iránban vannak, hogy megvizsgálják az atomlétesítményeket, a NAÜ főigazgatójával, Rafael Grossival kötött megállapodása alapján.

Az ellenőrzések e héten történt újrakezdését az AFP megkeresésére a NAÜ is megerősítette.

Mahmúd Peszeskján iráni elnök New Yorkban kijelentette: készek az átláthatóságra a magas fokon dúsított uránjuk kapcsán. Hozzátette: országának nincs szándékában kilépni az atomsorompó-szerződésből.

Peszeskján szerint az Egyesült Államok sosem volt teljesen őszinte az iráni atomprogram kapcsán, még a júniusi amerikai légitámadások előtt sem.

Oroszország helyettes ENSZ-nagykövete kijelentette, hogy nem kerül sor a szankciók újbóli életbe léptetésére, sejtetve ezzel, hogy nem alkalmazza a hét végén életbe lépő ENSZ-szankciókat.

„Nincs és nem is lesz snapback. Minden, a 2015 előtti biztonsági tanácsi szankciók életre keltésére irányuló kísérlet semmis” – mondta Dmitrij Poljanszkij.

2015-ben Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, az Egyesült Államok, Oroszország és Kína megkötötte Iránnal az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról és ellenőrzéséről szóló megállapodást.

Donald Trump amerikai elnök első mandátuma idején, 2018-ban kiléptette országát a szerződésből, és visszaállította az Egyesült Államok által elrendelt büntetőintézkedéseket. Irán ezt követően felhagyott egyes kötelezettségvállalásainak teljesítésével, egyebek mellett az urándúsítás területén.

Irán a nyugati országok gyanúja szerint atomfegyverre kíván szert tenni, amit Teherán tagad, és védelmezi a polgári célú atomprogramhoz való jogát. Tárgyalások és számos figyelmeztetés után, néhány héttel a 2231. határozat által ratifikált megállapodás lejárta előtt Franciaország, Nagy-Britannia és Németország augusztus végén elindította a snapback eljárást, amelynek keretében 30 napon belül vissza lehet állítani a szankciókat.

Kapcsolódó írásaink