A német választók beintettek a rendszernek

A jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) főpolgármester-jelöltjét, Joachim Pault bírósági döntéssel kizárták a versenyből – miközben a közvélemény-kutatásokban épp ő állt az élen – írja a Mandiner.

Az ügy hátterében a szociáldemokrata (SPD) vezetésű belügyminisztérium által megrendelt alkotmányvédelmi szakvélemény állt, amelyet több bíróság is megerősített.

Az AfD-t így nem képviselte senki a választáson, ami sokak szerint már nem a demokráciát, hanem annak paródiáját jelenti. A választói részvétel történelmi mélypontra, mindössze 29,3 százalékra esett, szemben a 2017-es 60 százalék feletti aránnyal. Ráadásul a leadott szavazatok 9,2 százalékát érvénytelennek nyilvánították – sokan így fejezték ki tiltakozásukat a választás tisztaságát megkérdőjelező eljárás ellen.

Végül a CDU-s Klaus Blettner és az SPD-s Jens Peter Gotter jutott a második fordulóba, miközben a választók többsége inkább távol maradt az urnáktól.

Az AfD vezetői szerint a ludwigshafeni eset intő példa arra, milyen jövő várhat a pártra, ha a politikai riválisok adminisztratív és bírósági eszközökkel sorra zárják ki jelöltjeit. Alice Weidel pártelnök úgy fogalmazott: „A demokrácia a választás szabadságán él – de ezt még csak meg sem adták a polgároknak.”

A liberális FDP volt az egyetlen párt, amely nyíltan ellenezte Paul kizárását, a többi politikai erő azonban támogatta a döntést.

Az AfD országosan 26–27 százalék körüli támogatottságot élvez, sőt egyes felmérések szerint elérheti a 30 százalékot is. Miközben a kormány népszerűsége mélyponton van, az AfD erősödése újabb vitákat szülhet arról, hogy egy demokratikus rendszerben meddig lehet korlátozni egy legális párt részvételét a politikai küzdelemben.