Nagy kárt okoznak Németországban a kibertámadások

Az 1002 megkérdezett vállalat által bejelentett 289,2 milliárd eurós kár legnagyobb része termelési veszteségekből vagy lopásokból származott, de a jogi és helyreállítási költségek is jelentősek voltak.

A felmérés szerint a leggyakoribb károkozó a ransomware rosszindulatú szoftver volt, amely zárolja az adatokat, amíg az áldozat nem fizet a hozzáférés visszaállításáért.

Az érintettek 34 százaléka szenvedett el ilyen támadást, szemben a 2022-es 12 százalékkal. A vállalatok hetede váltságdíjat is fizetett. A Bitkom azt is megállapította, hogy a nagyvállalatok többnyire jól felkészültek a kibertámadásokra, de a kis-, közép- és mikrovállalkozásoknak, amelyek Németország gazdaságának gerincét képezik, gyakran többet kellene tenniük.

A felmérés szerint az összes olyan vállalat mintegy fele, amely azonosítani tudta a támadások forrását, orosz és kínai támadókat jelölt meg elkövetőként, míg egynegyedük más európai uniós országokból vagy az Egyesült Államokból tapasztalt behatolást.

„A nyomok viszonylag egyértelműen és félreérthetetlenül kelet felé vezetnek, két ország áll az élen: Oroszország és Kína” – mondta Ralf Wintergerst, a Bitkom vezetője a felmérést bemutató sajtótájékoztatón.

„A kibertámadásokban egyre inkább elmosódnak a határok a kiberbűnözés és a kiberkémkedés között” – fűzte hozzá Sinan Selen, a német belbiztonsági szolgálat helyettes vezetője.

„Adott esetben az állami szereplők tolerálják a magáncsoportok bűncselekményeit, sőt kihasználják azok képességeit” – hangoztatta Selen. Hozzátette: Irán és Észak-Korea szintén jelentős kibertámadások forrásai.