Olajra lépne Brüsszel? Von der Leyen új tervvel rukkolt elő

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Egyesült Államok elnökével, Donald Trumppal folytatott telefonbeszélgetése után bejelentette: kezdeményezni fogja az orosz kőolaj- és földgázimport teljes és gyorsított leállítását.

A német politikus közösségi oldalán azzal indokolta a lépést, hogy Oroszország a fosszilis energiahordozók exportjából származó bevételekből finanszírozza a háborút, ami közvetlenül hozzájárul az ukrajnai vérontáshoz. Mint írta: az Európai Bizottság olyan intézkedéseket fog javasolni, amelyek felgyorsítják az orosz fosszilis energiahordozók kivezetését.

Célkeresztben a kriptovaluták is

Von der Leyen tájékoztatása szerint a Trumppal folytatott „építő jellegű telefonbeszélgetés” egyik fő témája az volt, hogyan lehetne tovább növelni az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomást. Ennek jegyében a bizottsági elnök bejelentette: hamarosan bemutatják az EU–Oroszország szankciós mechanizmus 19. csomagját, amely kiemelten a pénzügyi szektorra, az energiahordozókra és a szankciók megkerülésére használt kriptovalutákra fókuszál majd.

Az EU 2027-ig teljes olajembargóra törekszik

Von der Leyen konkrét részleteket nem közölt arról, hogyan nézne ki a gyorsított kilépés az orosz energiahordozókból. A jelenleg érvényben lévő stratégia szerint 2028-tól szűnne meg teljesen az orosz földgázimport, miután 2024-ben az EU-ba érkező gáz 19 százaléka még mindig Oroszországból származott.

A kőolaj esetében a Bizottság célja, hogy 2027 végéig teljesen leállítsák az orosz nyersolaj behozatalát. Bár a háború kitörése óta jelentősen visszaesett az import, 2024-ben még így is mintegy 13 millió tonna orosz nyersolaj érkezett az uniós piacra.

A siker kétséges – Trump feltételeket szabott

Donald Trump korábban kilátásba helyezte az Egyesült Államok újabb Oroszország elleni szankcióit, de ehhez feltételül szabta, hogy az európai partnerek magas védővámokat vessenek ki a kínai importtermékekre, és teljes mértékben szüntessék be az orosz olajvásárlást.

Ez utóbbi különösen kényes kérdés, mivel – mint jelezte – a NATO-tag Törökország is nagy volumenben vásárol kedvezményes áron orosz energiát, és egyelőre nem mutat hajlandóságot ezen változtatni. Ez pedig megkérdőjelezi, hogy egy uniós kezdeményezés elégséges lesz-e az amerikai elvárások teljesítéséhez.

Az EU-tagállamok közül jelenleg Magyarország és Szlovákia vásárol jelentős mennyiségű orosz nyersolajat, emellett a cseppfolyósított földgáz (LNG) importja is jelentős mértékben zajlik továbbra is Oroszországból az uniós országokba.