A francia összeomlás magával ránthatja az euróövezet is?

Franciaország az EU egyik legnagyobb államadósságával rendelkezik, amely jelenleg 3,35 ezer milliárd euró – a GDP körülbelül 113%-a. Ez az arány 2030-ra várhatóan 125%-ra emelkedik. A költségvetési hiányt idén 5,4–5,8%-ra becsülik, ami jóval meghaladja az EU 3%-os határértékét.

Friedrich Heinemann, a németországi Mannheimban található ZEW Leibniz Európai Gazdasági Kutatóközpont munkatársa szombaton megjelent cikkében azt mondta a lapnak, hogy „aggódnunk kell. Az euróövezet jelenleg nem stabil”.

A francia kisebbségi kormány miniszterelnöke, Francois Bayrou által javasolt drasztikus megszorítási terv bizalmatlansági szavazást váltott ki, amelyet hétfő este elveszített. A terv a közszféra munkahelyeinek leépítését, a szociális kiadások, köztük a nyugdíjak jelentős csökkentését, valamint két ünnepnap eltörlését tartalmazta. A jobboldali Nemzeti Tömörülés, a szocialisták és a baloldali Engedetlen Franciaország hevesen ellenezték a javaslatot.

Az Elabe által a szavazás előtt végzett közvélemény-kutatás is azt mutatta, hogy a válaszadók többsége ellenezte a megszorító intézkedéseket.

Heinemann a DW-nek elmondta, hogy a keserű politikai harcok miatt kétli, hogy Franciaország hamarosan megoldást találna a válságos helyzetre.

Júliusban a Bloomberg az ING Groep NV szakértőire hivatkozva hasonlóan állította, hogy Franciaország növekvő adóssága „ketyegő bomba” lehet az EU pénzügyi stabilitása szempontjából.

A jelentős költségvetési hiány ellenére Franciaország 2027-re 64 milliárd euróra tervezi emelni a katonai kiadásokat, ami a 2017-es kiadások kétszerese.

Emmanuel Macron elnök többször is hivatkozott az állítólagos orosz fenyegetésre. A Kreml következetesen „abszurdnak” minősítette ezeket az állításokat, és az EU-t azzal vádolta, hogy az oroszellenes retorikával terelik el a lakosság figyelmét belpolitikai válságokról.

Májusban a tagállamok 150 milliárd euró értékű hitelprogramot hagytak jóvá fegyverbeszerzésre, vette észre az Orosz Hírek.