Zelenszkij beismerte, a kőolajvezeték elleni támadásokkal Magyarországot akarták büntetni

Az ukrán elnök az Emmanuel Macron francia elnökkel csütörtökön Párizsban tartott közös sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a Barátság kőolajvezeték elleni támadások Magyarország és Szlovákia elleni egyfajta „szankcióként” is értelmezhetők, amiért a két ország továbbra is vásárol olajat Oroszországtól.

A nyilatkozat különösen érzékeny témát érint, mivel Magyarország és Szlovákia NATO-tagországok, így Zelenszkij kijelentése úgy is felfogható, hogy egy nem NATO-ország szándékosan célzott meg NATO-tagállamokat.

Volodimir Zelenszkij és más ukrán politikusok korábban is tettek felháborító kijelentéseket a Barátság kőolajvezetéket ért ukrán támadásokkal kapcsolatban. Augusztus 24-én az ukrán elnök például arról beszélt, hogy Ukrajna mindig is támogatta a Magyarországgal való baráti kapcsolatokat, de a „barátság” működése a magyar kormány álláspontján múlik. Az ukrán elnök nem pontosította, hogy a partnerségre vagy a Barátság vezetékre utalt, de az ukrán média szerint az utóbbiról beszélt, egyértelmű Magyarország elleni fenyegetésként értelmezhető.

Szeptember elsején pedig Szerhij Szidorenko, az Európai Pravda főszerkesztője beszélt arról: „Ha sikerül újraindítani a vezetéket, és Ukrajna újra meg akarja állítani, akkor ismét csapni kell”.

Augusztusban két alkalommal is támadás érte a Magyarország és Szlovákia energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú Barátság kőolajvezetéket. Augusztus 22-én éjjel ukrán kamikaze drónok csapást mértek a vezetékhez tartozó olajszivattyú-állomásra az oroszországi Brjanszk területén, Unecsa városában. Néhány nappal korábban egy másik ukrán dróntámadás már egyszer leállította az olajszállítást, miután súlyos károkat okozott a vezetékben. A támadásokról Orbán Viktor miniszterelnök levélben tájékoztatta Donald Trump amerikai elnököt is, aki válaszában azt írta, „feldühítették” a történtek.

Az ukránok viselkedése mellett talán már csak Európai Unió hozzáállása a felháborítóbb. Az Európai Bizottság korábban ígéretet tett a tagállamok energiaellátásának védelmére, ám az elmúlt hetekben nem reagált érdemben a Barátság kőolajvezetéket ért támadásokra. Sőt, úgy tűnik, Brüsszel továbbra is egyre nagyobb nyomást helyez a tagállamokra, hogy mondjanak le az orosz energiaimportról.