Külföld
„Németország széthullik” – Már nem létezik egységes társadalom
A politika nem látja be, hogy az ország végzetes irányt vett – a társadalom darabokra szakadt, a demokrácia pedig veszélybe került
Széttöredezett társadalom, amelyben már nincs közös értékrend
Andreas Herteux szociológus és közgazdász szerint ezek a javaslatok nem csupán „próbalufik”, hanem tudatos narratívaépítés részei – olyan történetmesélés, amely meg akarja határozni a közbeszéd kereteit. Ám – figyelmeztet – ezek a narratívák ma már egy olyan társadalomban rezonálnak, amely már régen nem egységes. „Németországban már nem létezik egyetlen közös társadalom – legalábbis szociológiai értelemben” – írja Herteux.
A társadalom számtalan kisebb „életvalóságra” töredezett szét, amelyek saját normarendszerrel és értékfelfogással rendelkeznek. Egyesek hedonista életformát folytatnak (a lakosság kb. 8 százaléka), mások világmegváltó ideológiák rabjai (12 százalék), míg vannak, akik semmiféle változást nem kívánnak (10 százalék). Ez a fragmentáció megnehezíti, hogy bármiféle konszenzus szülessen a legfontosabb kérdésekben.
Nincs több közös alap, csak párhuzamos valóságok
Herteux szerint a digitális világ gyorsítja ezt a folyamatot, mivel mindenkit saját nézeteiben erősít meg. Így jön létre egy „életvalóságok közötti kultúrharc”, amely alig hagy teret a kompromisszumnak – márpedig a demokrácia alapvetően a kompromisszumkészségre épül.
A különböző társadalmi rétegek teljesen másképp értelmezik ugyanazokat a kérdéseket: míg a nosztalgikus középosztály nem érti, miért kellene tovább növelni a terheit, addig a bizonytalan megélhetésű rétegek a segélyek felől szemlélik a világot, és nem látnak valódi perspektívát a munkaerőpiacon. Két világ, amelyet egyre nehezebb közös nevezőre hozni.
A politika nem reagál, csak szlogeneket gyárt – és ezzel csak az erőszélsőket erősíti
A német politika – véli Herteux – mindeközben évtizedek óta nem hajlandó érdemben reagálni a változó társadalmi valóságra. Nem arról van szó, hogy ne ismernék a helyzetet, vagy ne lenne jó szándék. A probléma inkább az, hogy a politikai struktúrák nem alkalmazkodtak a társadalmi igényekhez. Helyette egyre gyakoribb a kiüresedett kormányzati kommunikáció, amely alternatívák nélküli döntéseket közöl a társadalommal, miközben a valódi problémákat néhány jól hangzó frázissal próbálják elfedni.
Ez a „szlogenpolitika” végső soron a szélsőségeket erősíti – először a jobboldali AfD-t, most pedig a baloldali radikálisokat, mint például a Wagenknecht-féle új pártot.
Németország: a tettek országa helyett ma a deficit állama
A helyzet mára odáig jutott, hogy a politikai döntéshozatal elszakadt a társadalmi valóságtól. Németország a korábbi teljesítményorientált ország helyett ma már a deficit és az önigazoló adminisztráció állama lett – figyelmeztet Herteux. Az egészségügy válságban, a közlekedési infrastruktúra elöregedett, a munkaerőhiány súlyosbodik, az innováció visszaesett – és nincs valódi válasz ezekre a kihívásokra.
A rendszer kérdése is felmerülhet
Herteux szerint nem elszigetelt kérdésekről van szó – nem a nyugdíjkorhatárról, nem a kötelező szociális évről. A valódi probléma, hogy a politika a társadalmi realitásokat figyelmen kívül hagyva próbálja folytatni a régi pályát. Ennek a következménye pedig akár a rendszer legitimációjának megingása is lehet – sőt, bizonyos társadalmi csoportok már ma is úgy érzik, hogy a rendszer számukra már összeomlott.
Új politikai kommunikációra és valódi társadalmi párbeszédre van szükség
Herteux szerint a kiút nem lehet más, mint egy őszinte, nyílt és közérthető politikai kommunikáció, amelyben világosan elmondják: mire kell a pénz, kitől mit várnak, és mit kínálnak cserébe. Ehhez elengedhetetlen volna új részvételi formák bevezetése – például népszavazások, helyi szinten is.
Csak így lehet visszanyerni a társadalmi bizalmat, amely nélkül minden reform csupán újabb „próbalufi” marad – miközben a bizalom tovább erodálódik.
