Éhínség Gázában - Az ENSZ szerint is

A római székhelyű szervezet úgy tudja, 514 ezren – a gázai palesztinok csaknem negyede – szenved éhínségtől, ez a szám pedig szeptember végéig akár 641 ezerre is emelkedhet.

Az IPC adatai szerint az éhínség az övezet északi részén lévő Gázavárosban augusztus 15-én kezdődött, és félő, hogy a következő hónapban átterjed a térség középső részén található Deir el-Balah és a déli Hán Júnisz környékére is.

A bejelentést nem sokkal azt követően tették, hogy az Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália, valamint több európai ország is felhívta a figyelmet arra, hogy a Gázai övezetben „elképzelhetetlenül súlyossá” vált a humanitárius helyzet az Izrael és az övezetet irányító Hamász iszlamista terrorszervezet között csaknem két éve dúló háború nyomán.

Volker Türk, Az ENSZ emberi jogi főbiztosa a bejelentésre reagálva azt vetette az izraeli vezetés szemére, hogy az éhínség „a kormány döntéseinek egyenes következménye”, hangsúlyozva: „az éhínség hadviselési módszerként való használata háborús bűncselekménnyel ér fel”.

Genfi sajtótájékoztatóján Tom Fletcher, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettese felszólította Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt, hogy nyittassa meg a gázai átkelőket és tegye lehetővé a humanitárius segélyek bejutását az övezetbe.

Az izraeli hadsereg palesztin polgári ügyek koordinálásával foglalkozó részlege (COGAT) az X-en közzétett videóüzenetében megalapozatlannak nevezte az ENSZ állítását, az erről szóló jelentést pedig részrehajlónak minősítette, „amely a Hamász által terjesztett hazugságokon alapul”.

Az izraeli külügyminisztérium azt közölte, az utóbbi hetekben jelentős mennyiségű alapvető humanitárius segély érkezett az övezetbe, aminek eredményeként jelentősen csökkentek az élelmiszerárak. A tárca közleménye emellett azt veti az IPC szemére, hogy mind ez idáig a szervezet összes, a háború során a Gázai övezettel kapcsolatos közleménye „megalapozatlannak és teljes mértékben hazugságnak bizonyult”.

Az övezetben élő, több mint kétmillió ember csaknem teljes egészében a külvilágból érkező segélyekre szorul, a háborúban ugyanis megsemmisültek az élelmiszerelőállítási kapacitások is.

Ahhoz, hogy egy régiót éhínség sújtotta területnek nyilvánítsanak, három feltételnek kell teljesülnie: ha az ott élők legkevesebb 20 százaléka küzd súlyos élelmiszerhiánnyal, ha a gyermekek legalább 30 százalékát sújtja akut alultápláltság és ha 10 ezer lakosból legkevesebb két felnőtt vagy négy gyermek hal meg naponta éhség, alultápláltság és betegség kombinációja miatt.