Az EU költségvetése kevesebbet fordítana az agrár- és kohéziós támogatásokra

A politikus a videóban úgy fogalmazott: "Magyar Péter brüsszeli társasága brutális módon alakítaná át az uniós költségvetést". Hozzátette: a költségvetés tervezetét az Európai Bizottság az EP utolsó ülésezési hetén hozta nyilvánosságra, "hogy ne lehessen róla üléseken vitatkozni, ami egyébként sikerült is". Mint mondta, a tervezet szerint hét év alatt 360 milliárd eurót biztosítanának Ukrajnának, amiből 100 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 160 milliárdot más keretekből fizetnének ki, 100 milliárd pedig hitel lenne.

A teljes uniós költségvetés közel 20 százalékát szánnák erre - emelte ki, hozzátéve, az Ukrajnának nyújtandó támogatás mintegy 144 ezer milliárd forint lenne. Szólt arról is, az új hétéves költségvetési időszakban az Európai Unió költségvetése rekordmagas lesz, de a növekményt szinte teljesen felemészti a Next Generation EU-hitelnek a visszafizetése, amelyről még a koronavírus-járvány alatt döntöttek.

Megjegyezte: a hitelt a következő generációnak kell majd kifizetnie, úgy, hogy a törlesztőrészletek kétszer akkorák, mint amivel számoltak, és a költségvetés 10-15 százalékát teszik majd ki. Mint mondta, a hitel visszafizetésére és Ukrajna támogatására a tervek szerint így az új uniós költségvetés 30-35 százalékát költik majd, "véletlenül sem az európai emberekre".

Felhívta a figyelmet arra, hogy az EU gazdasága stagnál, így ennek a 30-35 százaléknak a fedezetét az agrártámogatásokból biztosítanák, a tervek szerint ugyanis 33 ezer milliárd forintnak megfelelő összeggel csökkentenék az agrártámogatásokat. Jóval kevesebben kapnának például területalapú támogatást, ami csak Magyarországon 150 ezer gazdának jelent jövedelmi támaszt - emelte ki, hozzátéve, mindezt úgy, hogy már a tagság elérése előtt megnyitnák a piacokat az ukrán mezőgazdasági termékek előtt.

Dömötör Csaba szólt arról is, a tervek szerint jóval kevesebb forrás jutna kohéziós támogatásokra is, "de közben az Európai Bizottság arról gondoskodik, hogy ebben az új tervben neki nagyobb hatalma legyen". Szavai szerint az EB ezt úgy éri el, hogy a korábbi hét helyett most csak négy fejezetbe csoportosulnak az uniós támogatási programok. Ennek azért van jelentősége, mert minden fejezethez tartozik egy felső pénzügyi korlát, amihez a tagállamok teljes egyetértése kell, azaz egyhangúság. És ha kevesebb a fejezet és több programot sűrítenek egy kalapba, akkor a tagállamoknak sokkal kevesebb lehetősége lesz vétózni, tehát kisebb lesz a beleszólásuk, a bizottságnak pedig több lesz a mozgástere a belső átcsoportosításra.

Ráadásul a politikai zsarolásra használt jogállamisági feltételeket is kiterjesztenék - fogalmazott a politikus, hozzátéve, "rafinált bürokraták ezek". Dömötör Csaba közölte: más javaslatok is a brüsszeli központosítást szolgálják, például meg akarják adóztatni a legnagyobb európai vállalatokat. "Jó, ha tudjuk, hogy amikor a magyar különadót kritizálták, akkor nem az adónemmel volt bajuk, hanem, hogy a magyar kormány és nem ők szedik be" - jegyezte meg. Jelezte: a tervezet szerint "növelnék a költségvetési tartalékok nagyságrendjét is, ezek felhasználásában mindig a bizottságnak és nem a tagállamoknak van döntő szava". "Miközben pont az ő politikájuk következményeként épül le az európai ipar és munkahelyek tízezrei szűnnek meg, ők azért növelnék a brüsszeli bürokraták számát 2500 fővel, mintha mi sem történt volna" - tette hozzá.

Dömötör Csaba szerint "ezt a tervet Magyar Péter cimborái hozták össze, az Európai Néppárt és az ő baloldali nagykoalíciójuk". "És látványosan világít az egészből, az, hogy véletlenül sem az európai ipar, az európai vállalatok vagy az európai családok helyzetét vették figyelembe, hanem Ukrajnát, na meg azt, hogy hogyan lehetne még tovább növelni a brüsszeli intézmények hatalmát. Hogyha rajtuk múlik, akkor napraforgó helyett tényleg csak gyomok lesznek. Ha Magyar Péter azt mondja majd, hogy a kettő nagyon is hasonlít egymásra, véletlenül se higgyetek neki" - emelte ki a Fidesz EP-képviselője.