Elfogadja-e Putyin Trump ultimátumát?

A lehetséges orosz válasz részleteiről Kreml közeli források beszéltek a hírügynökségnek, akik kifejtették:

A Reuters rögzíti, az orosz háborús célkitűzések a négy hadszíntérnek minősülő kelet-ukrajnai – Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsje és Herszon – régiók teljes mértékben történő elfoglalását, valamint Ukrajna „demilitarizálását” – vagyis az ukrán haderő jelentős csökkentését – és „semlegességének” rögzítését – azaz Ukrajnának a NATO és EU-tagságról való lemondását – jelentik.

„Putyin elszántságát a folytatásra az a meggyőződése motiválja, hogy Oroszország győzedelmeskedni fog, valamint az a kételye, hogy az újabb amerikai szankcióknak nagy hatással lesznek a három és fél éve tartó háború során egymást követő gazdasági büntetőintézkedések hullámai után” – nyilatkozta a Reuters egyik meg nem nevezett forrása.

Donald Trump amerikai elnök július közepén ultimátumot adott Vlagyimir Putyinnak az ukrajnai háború lezárásáról. Az amerikai elnök eredeti követelése úgy szólt, ha Putyin 50 napon belül nem kezdi el a háború lezárását, akkor az Egyesült Államok 100 százalékos másodlagos – vagyis a beszerzői oldalt érintő – vámokat fog kivetni az orosz energiahordozókra. Később az 50 napos határidőt 10 napra módosította, amely ezen a héten, augusztus 8-án fog lejárni.

Telefonon tárgyalt kedden Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, megbeszélésük középpontjában az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború lezárása, valamint ukrán drónok amerikai megvásárlása állt.

„Eredményes beszélgetést folytattam Trump elnökkel. A legfontosabb természetesen a háború befejezése volt. Hálásak vagyunk az amerikai elnöknek minden erőfeszítéséért, amit az igazságos és tartós béke elérése érdekében tesz. Valóban mielőbb meg kell állítani a gyilkosságokat, mi ezt teljes mértékben támogatjuk. Már hónapok óta nem lenne háború, ha az oroszok nem húznák el azt” – jelentette ki Zelenszkij közösségi oldalain közzétett bejegyzésében. Hozzátette, hogy összehangolták Ukrajna és az Egyesült Államok álláspontját a háborúval és annak befejezésével kapcsolatosan, valamint véleményt cseréltek az aktuális harci helyzetről.

– fűzte hozzá az ukrán államfő.

A két elnök ezenkívül megvitatta az Oroszország elleni szankciókat, azokat a közös európai intézkedéseket, amelyek segíthetik Ukrajna védelmét, valamint az Egyesült Államokkal való kétoldalú védelmi együttműködést. Zelenszkij megjegyezte, hogy Oroszország gazdasága továbbra is hanyatlik, ezért Moszkvában különös figyelmet fordítanak Donald Trump ultimátumára, amely sok mindent megváltoztathat. Az amerikai elnök július 28-án jelentette be, hogy lerövidíti az Oroszország számára adott határidőt, és az Egyesült Államok tíz napon belül vámokat és egyéb intézkedéseket vezet be Oroszország ellen, ha Moszkva nem mutat hajlandóságot az ukrajnai háború befejezésére. Hétfőn Trump azt is közölte, hogy különmegbízottja, Steve Witkoff a héten, szerdán vagy csütörtökön Oroszországba látogat – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

„A drónokról szóló megállapodás tervezetét az ukrán fél már elkészítette, készen állunk annak részletes megvitatására és aláírására” – hangsúlyozta az ukrán elnök. Zelenszkij a múlt hónap közepén egy sajtóinterjúban már jelezte: az amerikai elnökkel olyan üzletről tárgyalnak, amelynek keretében Ukrajna drónokat adna el az Egyesült Államoknak fegyverekért cserébe. Később Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök pontosította, hogy az Egyesült Államok már fontolóra vette egy nagyobb tétel ukrán drón megvásárlását.

Svédország, Norvégia és Dánia több mint 500 millió dollár (172 milliárd forint) értékben vásárol fegyvert az Egyesült Államoktól azon kezdeményezés keretében, amellyel a tagállamok amerikai fegyverekkel látnák el Ukrajnát – jelentette be kedden az oslói kormány.

A tájékoztatás szerint a teljes összeghez – amelyből a többi között Patriot és egyéb légvédelmi rendszereket szereznének be – Dánia 90 millió dollárral (30,9 milliárd forint), Norvégia 146 millió dollárral (50,2 milliárd forint), Svédország pedig 275 millió dollárral (94,7 milliárd forint) járul hozzá.

Tore O. Sandvik norvég védelmi miniszter közleményben arról tájékoztatott, a három ország a közös hozzájárulással kívánja biztosítani, hogy Ukrajna mielőbb megkaphassa a szükséges katonai felszerelést, illetve erősíteni szándékozik a NATO-tagállamok közötti együttműködést Ukrajna ügyében, illetve elősegíteni a békét, amelynek kereteit, mint azt hangsúlyozta, Kijevnek kell meghatároznia.

Dán kollégája, Troels Lund Poulsen azt közölte, hogy a pénz a tervek szerint azonnal elérhető lenne, illetve Koppenhága emellett további hozzájárulásokat is fontolóra vesz a jövőben.

Míg Poulsen a beszerzések gyorsaságát hangsúlyozta, Ebba Busch svéd miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy a védelmi célokat szolgáló amerikai fegyverek – amelyeket az európai országok nem tudnának megfelelő mennyiségben leszállítani – döntően hozzájárulnak majd Ukrajna védelmi kapacitásainak erősítéséhez.

Stockholm idén március végéig már 92,8 milliárd svéd koronával segítette Kijevet az ukrajnai háború 2022-es kitörése óta.

Mark Rutte NATO-főtitkár köszönetét fejezte ki a három skandináv országnak a hozzájárulásért.

Donald Trump amerikai elnök júliusban jelentette be, hogy az Egyesült Államok korszerű fegyvereket ad el a NATO-nak, amely ezeket Ukrajnának továbbítja. A fegyverekért a NATO-tagállamok fognak fizetni.

Hollandia volt az első NATO-tagállam, amely közvetlenül vásárolt az Egyesült Államoktól katonai felszerelést Ukrajna számára 500 millió euró értékben – közölte Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter bejelentésére hivatkozva az NL Times című, angol nyelvű hírportál kedden.

Brekelmans az X közösségi oldalon hangsúlyozta: Ukrajnának több légvédelemre és lőszerre van szüksége. Első NATO-szövetségesként Hollandia 500 millió euró értékben szállít amerikai fegyverrendszerekből álló csomagot Ukrajna számára, ami segíti abban, hogy megvédje magát és Európa többi részét az orosz agresszióval szemben – emelte ki bejegyzésében a holland védelmi miniszter.

A beszámoló szerint a támogatási csomag nélkülözhetetlen védelmi felszereléssel látja el Ukrajnát, beleértve Patriot légvédelmi rendszerek alkatrészeit, lőszert és egyéb, Ukrajna igényeihez igazított alapvető katonai eszközöket.

A hírportál emlékeztetett arra, hogy a kezdeményezés a Donald Trump amerikai elnök és Mark Rutte NATO-főtitkár között július 14-én létrejött megállapodást követi, amelynek célja az Ukrajnának nyújtott koordinált katonai segély növelése közvetlen amerikai beszerzések révén.

Dick Schoof megbízott holland miniszterelnök bejegyzésében közölte, Volodimir Zelenszkij „őszinte háláját” fejezte ki Hollandiának az 500 millió eurós katonai támogatási csomagért. Hollandia az első ország, amely követi a NATO-USA fegyvermegállapodást amerikai légvédelmi rendszerek vásárlásáról Ukrajna számára – emelte ki.

Elmondása szerint ezekre a fegyverekre „nagy szükség van”, ugyanis Ukrajna továbbra is minden egyes nap harcol, hogy megvédje magát az orosz agressziótól, például nagyszabású dróntámadásoktól. Ezzel Ukrajna egyben Európa szabadságáért és biztonságáért is küzd – tette hozzá bejegyzésében a holland kormányfő.

A beszámoló szerint Kajsa Ollongren korábbi holland védelmi miniszter az RTL Nieuws holland hírtelevíziónak nyilatkozva azt mondta: az orosz támadások célja Ukrajna megtörése, amit – szavai szerint – Hollandia nem fog megengedni. „Csak az ország határozott támogatásával növelhetjük a nyomást Oroszországra és ellensúlyozhatjuk az orosz agressziót” – fogalmazott.

Kiemelte továbbá: minél nagyobb előnyre tesz szert Oroszország Ukrajnában, annál nagyobb veszélyt jelent Európa többi részére. Ukrajna biztonsága közvetlenül összefügg Hollandia és a NATO-szövetségesek biztonságával – tette hozzá a korábbi holland védelmi miniszter.

A hírportál információi szerint az Egyesült Államoktól vásárolt első támogatási csomag már augusztusban megérkezik Ukrajnába, a további szállítmányok eljuttatását Kijev számára Hollandia két-három hetente tervezi – derül ki a Ripost cikkéből.