Németország megszegi a világnak tett nagy ígéretét

Úgy tűnik, hogy a német kormány ismét nem éri el a nemzetközi klímafinanszírozásra vállalt célját. A 2026-os költségvetési tervezetben az ezen a területen legfontosabb sorok vagy stagnálnak, vagy enyhe visszavágás történt. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Minisztérium (BMZ) költségvetésében – amelyből a legtöbb klímafinanszírozási forrás származik – szintén csökkenések várhatók a következő években.

A klímafinanszírozás becslése összetett, mivel többféle költségvetési tételből áll össze. A 2026-os tervezet az alábbi főbb kiadásokat tartalmazza:

• „Külföldi beruházások a klíma és a biológiai sokféleség védelmére”: ebből a forrásból működik többek között a Nemzetközi Klímavédelmi Kezdeményezés. 2025-höz hasonlóan 635 millió euró szerepel a soron, míg 2024-ben ez az összeg még 702 millió euró volt.

• Nemzetközi klímaalapok, például a Zöld Klímaalap (Green Climate Fund) vagy a Globális Környezetvédelmi Alap (GEF) támogatása: 729 millió euró jut erre, ami 23 millióval kevesebb, mint 2025-ben (751 millió), és jelentősen kevesebb, mint 2024-ben, amikor 892 millió eurót fizettek ki.

• Az „Internationale Transformation” nevű sor – amely például klíma- és fejlesztési partnerségek finanszírozását szolgálja – marad a korábbi 100 millió eurós szinten.

A civil szervezetek szerint ezzel a költségvetéssel a kormány nem fogja tudni elérni a klímafinanszírozásra vonatkozó célját. A Greenpeace szakértője, Sarah Zitterbarth szerint:

„A BMZ forrásainak csökkentése katasztrofális jelzés, amely megnehezítheti a klímaválság elleni küzdelmet a szegényebb országokban is. A további megszorításokat látva nagyon valószínűtlen, hogy Németország teljesíteni tudja a 2026-ra kitűzött hatmilliárd eurós célt.”

Angela Merkel volt kancellár még 2021-ben vállalta, hogy Németország évente hatmilliárd eurót fordít a nemzetközi klímafinanszírozásra, amit Olaf Scholz később megerősített.

Már a 2025-ös költségvetési terv kapcsán is azt jelezték elemzők, hogy a cél alulteljesítése várható. Az Oxfam szerint 2025-ben Németország csak 5,1–5,4 milliárd eurót fog teljesíteni. Hasonlóan részletes becslések 2026-ra még nem állnak rendelkezésre.

A BMZ teljes költségvetése középtávon tovább csökken. Míg 2025-re még közel 10,3 milliárd eurós kiadás van tervezve, 2026-ban ez 9,9 milliárdra, majd 2029-re 9,27 milliárd euróra csökken – ez közel 10%-os visszavágást jelent.

Más országok – például az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és Hollandia – is jelentősen megvágták fejlesztési költségvetésüket, ami elemzők szerint negatív hatással van a kétoldalú klímafinanszírozásra. Ez a forma a fejlett országok által vállalt évi 100 milliárd dolláros klímafinanszírozási cél körülbelül egyharmadát tette ki az elmúlt években.

A tavaly novemberi bakui klímacsúcson (COP29) elfogadott cél szerint 2035-ig évente 300 milliárd dollárra lenne szükség. A Natural Resources Defense Council (NRDC) számításai szerint ehhez a kétoldalú támogatásokat 81–90 milliárd dollárra kellene növelni, vagyis meg kellene duplázni.

Ehhez évente átlagosan 7%-os növekedés volna szükséges. A fennmaradó részt többek között multilaterális fejlesztési bankok és államilag mozgatott magánbefektetések adnák.