Külföld
Fenntarthatatlanná vált a túlzott vízfogyasztás
Az iráni elnök szerint súlyos vízhiány fenyegeti országát
„Ha Teheránban nem sikerül kordában tartani a vízfogyasztást, és az emberek nem működnek együtt a takarékoskodásban, akkor szeptemberre vagy októberre kifogyhat a víz a tározókból” – idézte az elnököt a félig hivatalos Tasnim hírügynökség.
A környezetvédelmi hivatal vezetője szerint Irán már öt éve küzd szárazsággal, az országos meteorológiai szolgálat pedig arról számolt be, hogy az elmúlt négy hónapban a sokévi átlaghoz képest 40 százalékkal kevesebb csapadék hullott. „A fenntartható fejlődés megteremtésének elhanyagolása oda vezetett, hogy ma súlyos környezeti válságokkal, például krónikus vízhiánnyal kell szembenéznünk” – mondta a hivatal elnöke az állami médiának.
Mószen Ardakáni, Teherán víz- és csatornaszolgáltató vállalatának vezetője szerint a főváros lakóinak 70 százaléka túllépi az ajánlott napi 130 literes fogyasztást. A problémák strukturális jellegűek: a természeti erőforrások – legyen szó vízről vagy földgázról – felhasználása érdemi reformokat igényel, elsősorban a mezőgazdaságban, amely az ország teljes vízfogyasztásának mintegy 80 százalékáért felelős.
Különösen Teheránban válik egyre kézzelfoghatóbbá a válság: a dpa hírügynökség jelentése szerint sok háztartásban órákra elzárják a vizet, a tartós hőség elviselhetetlen, a víztározók kiapadóban vannak, így a hatóságok kénytelenek drasztikus megszorításokat bevezetni.
Irán a világ egyik legszárazabb országa. A csökkenő csapadékmennyiség, a klímaváltozás és a növekvő mezőgazdasági vízigény hosszú évek óta súlyosbítják a helyzetet. A jelenlegi krízisért sokan az állami vízgazdálkodási politika hibáit, a korábbi víztartalékok túlzott felhasználását, valamint az 1979-es forradalom után megindított gátépítési és öntözési beruházásokat okolják.
Több víztározó kritikus szintre apadt, néhány teljesen kiszáradt. Az energiaügyi miniszter szerint egységes vízfogyasztási plafont kellene bevezetni az ország egész területén. „Nem igazságos, hogy egyesek medencében fürödnek, miközben másoknak ivóvíz sem jut” – hangsúlyozta a tárcavezető.
A válság komoly társadalmi következményekkel is jár: évtizedek óta tart a belső migráció, több millió ember kényszerült elhagyni az aszály sújtotta vidéki térségeket, sokan Teheránba költöztek, ahol most szintén egyre nehezebbé válik az élet.
A vízhiány a hétköznapi élet minden területét érinti: uszodák zárnak be, a pékségek nem tudnak megfelelő minőségű kenyeret sütni, a légkondicionáló berendezések akadozó működése miatt pedig egyes családok kénytelenek kisgyermekeiket rokonokhoz költöztetni, ha ott megfelelőbbek a körülmények számukra.
