Külföld
Von der Leyen csapatot váltott?
Washington és Brüsszel megfogadta, hogy egyesíti erőit Kína túlzott támogatott acéltermelése ellen
Miután vasárnap az amerikai elnök skóciai Turnberry arany üdülőhelyén kézfogással megegyezett, az Európai Bizottság elnöke világossá tette, hogy Washingtonnak és Brüsszelnek össze kell fognia, hogy szembenézzen a keletről érkező versenyfenyegetéssel.
„Az acél és az alumínium tekintetében az Európai Unió és az Egyesült Államok a globális túltermelés közös külső kihívásával néz szembe” - mondta - utalva arra, hogy Kína túltermeli a támogatott termékeket, például az acélt, valamint a napelemeket vagy az akkumulátorokat. Amikor Washington és Brüsszel „partnerként működik együtt, az előnyök mindkét oldalon kézzelfoghatóak” - tette hozzá.
Az EU és az Egyesült Államok közötti megállapodás, amely elhárítja Trump fenyegetését, hogy augusztus 1-jén 30 százalékra emeli a legtöbb uniós árura kivetett vámokat, néhány nappal azután született meg, hogy von der Leyen találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Li Csang miniszterelnökkel Pekingben egy ünnepségen, amelynek ünnepnek kellett volna lennie, de végül minden más lett belőle.
A diplomáciai kapcsolatok 50. évfordulója alkalmából tartott egynapos EU-Kína csúcstalálkozó után von der Leyen úgy nyilatkozott, hogy a blokk és Kína közötti kapcsolatok „fordulóponthoz” érkeztek.
„A kereskedelemnek kiegyensúlyozottabbá kell válnia” - mondta, azzal érvelve, hogy az EU nem lesz képes nyitva tartani piacait a kínai export előtt, ha Peking nem tesz határozott lépéseket a kereskedelmi kapcsolatok terén.
A Fehér Ház megnyerésére irányuló stratégiája során a szívét tekintve transzatlanti érzelmű von der Leyen az elmúlt hónapokban fokozatosan szigorította álláspontját Pekinggel szemben - amely viszont figyelmeztetett, hogy megtorló intézkedéseket foganatosít minden olyan országgal szemben, amely kereskedelmi megállapodást köt az Egyesült Államokkal.
Az EU-Kína csúcstalálkozót megelőzően alacsonyak voltak a várakozások a kereskedelemmel kapcsolatos konkrét eredményekre, és egyes uniós tisztviselők rámutattak, hogy a jelenlegi helyzetben az EU és Kína találkozójának létrejötte már önmagában is eredmény. A csúcstalálkozót megelőzően az EU két kínai bankot is felvett az Oroszországgal szembeni legújabb szankciói közé, ami Pekinget arra késztette, hogy kifejezze „erős elégedetlenségét és határozott ellenállását” a „felháborítónak” nevezett lépés miatt.
Végül a két fél megállapodott egy olyan mechanizmusról, amely megkönnyíti a nyersanyagokra vonatkozó engedélyek gyorsított kiadását, amire számos európai vállalat panaszkodott, mivel Kína megszigorította a ritkaföldfém-ásványok exportellenőrzésének pórázát. A nagyobb viták - például a kínai elektromos járművekre kivetett uniós szubvencióellenes vámok és az orvostechnikai eszközökre vonatkozó pályázatokhoz való hozzáférés - azonban megoldatlanok maradtak.
Az EU tisztviselői Kína tárgyalási taktikáját „bűzös hal stratégiaként” emlegetik, amelynek keretében Peking új súrlódásokat (azaz bűzös halakat) gyárt, amelyeket az EU-nak aztán tárgyalások útján kell megszüntetnie.
Ellenségem ellensége a barátom
A skót partoknál aligha lehetett volna más az optika vasárnap.
A körülbelül egyórás találkozót követően von der Leyen, vigyorral az arcán, azt mondta, hogy „személyesen szeretné megköszönni Trump elnöknek a személyes elkötelezettségét és vezetői képességét, hogy elérte ezt az áttörést”. Ő egy kemény tárgyalófél, de egyúttal alkukötő is.
Az „áttörés” azt jelentette, hogy Trump az eredetileg 30 százalékkal fenyegető, az uniós áruk behozatalára kivetett vámokat 15 százalékra csökkentette, valamint beleegyezett bizonyos ágazati mentességekbe.
Előzetes megállapodásuk részeként von der Leyen és Trump abban is megállapodott, hogy szövetséget kötnek az ipari fémek - acél, alumínium, réz és származékaik - tekintetében, hogy enyhítsék a támogatott kínai túltermelés globális piacokra gyakorolt hatását.
Ez a szövetség „gyakorlatilag egy közös kerítés a gazdaságaink körül a történelmi szintű vámkontingensek révén, preferenciális elbánással” - mondta Maroš Šefčovič, az EU kereskedelmi vezetője hétfőn.
Bár a feltételeket - a transzatlanti kereskedelmi megállapodás legtöbb részletével együtt - még ki kell alakítani, a szövetség része a szélesebb körű terveknek, hogy "egyesítsük erőinket a nem piaci többletkapacitás forrásainak kezelésében, hogy együtt dolgozhassunk a globális többletkapacitás kezelésén" - mondta egy magas rangú uniós tisztviselő, akinek névtelenséget biztosítottak a zárt ajtók mögött zajló megbeszélések megvitatása érdekében.
