Alacsonyan szállnak a katonák és a kormánytagok Zelenszkij körül

Nyugdíjas állás - tartja a régi magyar szleng. Nos, efféle békés elfoglaltság csak akkor csíphető meg Kijevben, ha az ember Volodomir Zelenszkij haverja, ellenkező esetben bármikor és bármi okból elérheti az embert a menesztés - vagy újabban a sírkert - réme. Most ugye a miniszterelnök lemondása nyomán a teljes kijevi kormány dőlt ki a sorból, ám a kényszerű és nem egészen önszánt módon bekövetkezett távozás hírhedt és debütáló példája akkor is Valerij Zaluzsníj volt főkatona marad.

A szóban sokcsillagos tábornok gyakorlatilag már az elnöknél is népszerűbbnek számított hazájában, ami nem is nagy csoda, hiszen volt némi köze az orosz offenzíva lefékezéséhez. (Az persze már más lapra tartozik, hogy ebben valójában ki is merült az összes, általunk ismert zsenialitása. Olyannyira, hogy ha a valóban mértéktartó nyugati szakmai elemzéseket tekintjük, akkor könnyen rájöhetünk, a hírének jó eséllyel nagyobb a füstje mint a lángja.)

Mivel Zaluzsnij a politikai pálya felé is kacsingatott, így távoznia kellett. A parancsnok természetesen nem panaszkodhat, hiszen mostanság Ukrajna londoni nagykövetének - keserűnek minden bizonnyal nem nevezhető - kenyerét eszegeti. Ám az is borítékolható, hogy nevezett pályafutása ezzel nem zárult le, s hallunk mi még róla hamarosan eleget.

Persze Zaluzsníjnak is voltak „szeretett” katonakollégái, akiket a főnök távozásával ugyancsak a süllyesztőbe küldött az elnök. Helyettük pedig Olekszandr Pavljukot a szárazföldi erők, Jurij Szodolt az egyesített erők, Ihor Szkibjukot a deszant rohamcsapatok míg Ihor Plakhutát a területi védelmi erők parancsnokává nevezte ki tavaly Zelenszkij. Az szinte csak mellékes, hogy közülük már egy sincs ebben az említett posztokban. Jurij Szodol altábornagy - akit hivatali visszaéléssel és inkompetens parancsnoki munkával vádoltak - helyett például Andrij Hnatov került az élre. A külső szemlélő számára amúgy követhetetlen a hadsereg csúcsain történő turbulens mozgás - hiszen mire az egyszeri olvasó megjegyezhette volna (például) Anatolij Barhilevics nevét, már más is lett a vezérkari főnök.

A szomorú sort sajnos sokáig lehetne ragozni, hogy hirtelen mást ne mondjunk idén január végén Dmitro Klimenkov beszerzésekért felelős védelmiminiszter-helyettes került ki a kabinet soraiból. Klimenkov állítólag rendkívül sokat csacsogott kifelé, s ami lényegesen nagyobb rémtettnek tekinthető, túl látványosan szövögette a politikai jövőjét. Ám utóbbit a konkurencia nem igazán díjazta.

A fűnyíróelv mentén hullott porba a feje 2023-ban Olekszij Reznyikov védelmi miniszternek, aki helyére egy hét múlva Rusztem Umerov került. Utóbbi korábban Ukrajna fő privatizációs alapjának vezetőjeként tett szert kiváló katonai ismeretekre - vagy mégsem. Amúgy négy napja ő is lapátra került, tehát nem állítható, hogy nagy sikereket tudhat maga mögött.

A fentiekhez képest szinte csak lábjegyzet, hogy Mikola Olescsuk, a légierő ki tudja hányadik parancsnoka sem bírta tavaly augusztus végénél tovább. Neki azért kellett távoznia, mert egy orosz támadás visszaverése alatt odalett egy F-16-os, ajándékba kapott vadászgép. (Az egyszeri olvasóban pedig effélét olvasva óhatatlanul fölvetődik: Ahány lelőtt gép, annyi vezető kerül kukába? Mert így előbb-utóbb a portás lesz a tárcavezető...)

Az elnök talán úgy lehet a katonákkal, mint Hitler a végstádium közeledésének évében: aki igazat mond, az röpül. Aki viszont megszépíti a valóságot, az egyből feljebb léphet.

Fontos megjegyezni, Zelenszkij környezetében nem sok jóra számíthatnak a civilek sem. Alig egy hete például Ukrajna washingtoni nagykövete, Okszana Markarova kapott egy nagy motivációs dobozt, ám azt, hogy mindezt miért, nem igazán közölték senkivel. Úgy három éve pedig dettó Zelenszkij és dettó meglepetésszerűen kirúgta hazája rendkívüli és meghatalmazott nagyköveteit Németországban, Magyarországon, a Norvég Királyságban, a Cseh Köztársaságban és Indiában.

Tavaly decemberben Olekszandr Karaszevics, Kijev hollandiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete nézhetett új állás után - míg szintén 2024. márciusában Zelenszkij indoklás nélkül menesztette Olekszij Danyilovot, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkárát.

Zárásként pedig érdemes felidézni, hogy a mindenkibe belekötő és az éles megfogalmazásairól ismert Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter sem bírta tovább tavaly ősznél.