Macron körül újra szorul a hurok: Jön az újabb politikai rulett?

Kérdéses, hogy a centrista kormány, amelyet François Bayrou miniszterelnök vezet, stabilan bírja-e még, és megkísérli-e Macron még egyszer az esélyek eltolását?

Áprilisban Macron határozottan elutasította az előre hozott választás lehetőségét. De a helyzet nem fekete-fehér. Egyes, név nélkül nyilatkozó források – köztük az elnöki házaspár ismerősei és kormányzati tanácsadók –, azt állítják: a megfontolt elnök most „kísértést érez”.

Tavaly decemberben Brigitte Macron arról beszélgetett egy régi ismerősével, és kérdést szegezett neki: „Szerinted hibás volt ez a lépés?” Sokan ugyanis annak tartják. A június 9-i európai választások éjszakáján Macron azt remélte, hogy a jobboldali hullámot le lehet törni, főleg hogy Marine Le Pen térnyerése megkérdőjelezte Franciaország EU- és NATO-párti elköteleződését.

Az eredmény katasztrofális lett: Macron pártja elveszítette már így is ingatag többségét, a radikális jobboldal pedig rekordot döntött az alsóházban. Macron újévi beszédében ezért részleges bocsánatkérésként elismerte a döntés következményeit:

„A feloszlatás megtörtént, hogy visszaadjam önöknek a szavazati jogot. Ez a döntés több instabilitást szült, mint örömöt, és vállalom a felelősséget”.

Az elnököt a közeli ismerősei úgy jellemzik, hogy Macron „szerencsejátékos típus”, aki újra meg újra belevág, még ha a zsebében már csak kevés pénz maradt is.

Az is igaz, hogy bár Macron külföldi útján, Madagaszkáron újságíró kérdésekre válaszolva kizárta, hogy új választás jönne, belső források szerint nem akarja teljesen elzárni ezt a lehetőséget – politikai nyomásgyakorlás céljára sem.

Sok bizalmasa osztja François Hollande véleményét, aki szerint bár Macron hivatalosan nemet mondott, ő „természetesen” fontolgatja a következő választás kiírását – vagy legalább annak fenyegetését mint politikai manővert.

A belső körök által beszélt forgatókönyvek szerint:

• Macron azért döntött a feloszlatás mellett, mert azt hitte, a baloldal nem fog tudni három hét alatt összefogni – de tévedett.

• Azt is remélte, hogy talán jobb Bardella (a Radikális Nemzeti Szövetség vezetője) mint Le Pen kerülne hatalomra.

• Végül a baloldal összeállt, Bardella nem, és ezzel a kormány megőrizte magát – de csak épphogy, és nagy politikai instabilitással.

Az elnök környezetéből többen úgy látják, hogy amennyiben a következő költségvetés tárgyalásán a parlament megbuktatja a kormányt – akár Bayrou-n keresztül, akár egy botrány hatására –, Macron jövő ősszel előre hozott választást csaphat.

Addig is figyelmeztető fegyverként tarthatja fenn ezt a lehetőséget, és akár új miniszterelnököt is nevezhet – például Sébastien Lecornut – ha a kormány összeomlik.

Összességében tehát Macron „készenlétben van” – nem zárta ki a lehetőséget, sőt bizalmasai szerint nem is hagyta abba a mérlegelését. Politikai meccsét immár belülről is tovább játssza.