Irán ajtót mutatott a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek

Az iráni parlament alelnöke, Hamid Reza Haji Babaei szombaton bejelentette, hogy Teherán többé nem engedélyezi a NAÜ személyzetének, beleértve Rafael Grossi főtitkárt is, hogy megvizsgálja nukleáris létesítményeit – idézte a helyi Mehr hírügynökség. Hozzátette, hogy az ügynökség megfigyelő kamerái is leállnak a létesítményekben.

A héten Irán jóváhagyott egy törvényt, amely felfüggeszti a NAÜ-val való együttműködést, amíg Irán nem kap biztonsági garanciákat nukleáris létesítményeire. A törvényjavaslat jelenleg ratifikálásra vár.

Izrael, amely évek óta állítja, hogy Teherán titokban nukleáris fegyverprogramot fejleszt, június 13-án hatalmas légitámadást indított Irán ellen, amelynek célpontjai több nukleáris létesítmény és számos magas rangú katonai parancsnok és tudós voltak, akikről úgy gondolják, hogy részt vesznek a nukleáris programban. Vasárnap az Egyesült Államok csatlakozott az izraeli katonai agressziójához, és csapást mért a natanzi, iszfaháni és fordoi nukleáris létesítményekre. Röviddel ezután tűzszünetet kötöttek Izrael és Irán között.

Irán továbbra is állítja, hogy nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál.

Az iráni külügyminisztérium szóvivője, Esmaeil Baqaei a múlt héten az X-en közzétett bejegyzésében azzal vádolta a NAÜ-t, hogy „elfogult jelentést adott ki, amely elhomályosította az igazságot és eszközként szolgált egy olyan határozat kidolgozásához, amelyet Izrael később felhasznált az iráni nukleáris létesítmények elleni jogellenes támadás” igazolására. Arra is utalt, hogy az ügynökség „érzékeny létesítményi adatokat” adott át az izraeli rezsimnek.

A hónap elején közzétett dokumentumban az áll, hogy „Irán az egyetlen olyan nem nukleáris fegyverrel rendelkező állam a világon, amely 60%-os dúsítású uránt termel és halmoz fel”.

Az ENSZ nukleáris felügyeleti testülete ezután 20 év elteltével először nyilvánította Irán-t a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozó kötelezettségeinek megszegőjének, a 35 NAÜ-tagállam közül 19 támogatta a határozatot, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország.