Külföld
Újra töltik a rakétákat – visszatér a nukleáris fegyverkezés korszaka
A nagyhatalmak újra növelik arzenáljukat, Európa pedig saját atomernyőt építene
Az Egyesült Államok és Oroszország birtokolja a világ nukleáris robbanófejeinek túlnyomó többségét – a SIPRI becslései szerint a globális készlet körülbelül 90%-át. A közel 12 241 darabból Oroszország 5459, míg az Egyesült Államok nagyjából 5177 robbanófejjel rendelkezik.
A SIPRI szakértői szerint mindkét ország újra növeli teljes arzenálját, miután korábban jelentős előrelépéseket tettek a hidegháború idején gyártott, elavult nukleáris fegyverek leszerelésében. „A leszerelés üteme lassul, miközben az új nukleáris fegyverek telepítése felgyorsul” – olvasható a jelentésben.
London és Párizs újra a nukleáris figyelem középpontjában
Nyugat-Európa két nukleáris hatalma, az Egyesült Királyság és Franciaország is korszerűsíteni és fejleszteni kívánja arzenálját. A nukleáris fegyverkezés kockázata Európában is fokozódik, mivel az országok az orosz agresszió fenyegetésére és arra a lehetőségre reagálnak, hogy az Egyesült Államok esetleg visszavonja a kontinens szövetségeseinek nyújtott biztonsági garanciákat.
„Bár új nukleáris államok nem jelennek meg egyik napról a másikra, egyértelmű, hogy sok ország egyre inkább a nukleáris fegyverekben látja nemzetbiztonságának csodafegyverét” – nyilatkozta Matt Korda, a SIPRI tömegpusztító fegyverekkel foglalkozó programjának vezető kutatója az Euractivnak.
Az Egyesült Királyság jelenlegi, 225 darabos nukleáris arzenálját 260-ra tervezi növelni. A NATO katonai kiadásainak emelkedése mellett London 15 milliárd fontot fordít saját nukleáris kapacitásának fejlesztésére, részben amerikai robbanófejekkel együttműködésben. A brit kormány visszalépett 2021-es vállalásától, miszerint csökkentené fegyverkészleteit, biztonsági megfontolásokra hivatkozva. A legutóbbi brit stratégiai védelmi felülvizsgálat sürgette a NATO nukleáris elrettentő képességében való aktívabb brit részvételt.
A szigetország a Királyi Haditengerészet bővítése keretében új tengeralattjárók építését is tervezi – jelenleg ez az egyetlen hadieszközük nukleáris robbanófejek szállítására. A stratégiai felülvizsgálat emellett javasolta egy nukleáris fegyverek hordozására alkalmas F–35-ös vadászgép beszerzését is.
A SIPRI becslései szerint Franciaország arzenálja stabilan 290 robbanófejből áll, de az ország szintén befektet modernizációs fejlesztésekbe. Emmanuel Macron francia elnök felvetette, hogy az EU egyetlen nukleáris arzenálja a jövőben nagyobb szerepet játszhat a kontinens védelmében.
A brit és francia nukleáris védelmi képességek kiterjesztése európai szövetségeseikre különösen Donald Trump politikai visszatérésének hatására került újra napirendre. A 2024-es európai parlamenti választások körüli vitákban még egy esetleges uniós nukleáris program lehetősége is felmerült.
„Még nem világos, hogy ezeknek a változásoknak a kezeléséhez valóban szükséges-e a készletek bővítése” – mondta Korda.
Globális fegyvernövekedés: Ázsia és Közel-Kelet is versenybe száll
A SIPRI jelentése szerint a világ más régióiban is aktívan zajlik a nukleáris fegyverarzenálok bővítése. Kína rendelkezik a leggyorsabban növekvő készlettel: 2023 óta évente körülbelül 100 új robbanófejjel gyarapszik, és a becslések szerint mára elérte a 600-at.
India – amely hosszú ideje konfliktusban áll Pakisztánnal – 2024-re várhatóan kis mértékben növelte arzenálját, nagyjából 180 robbanófejre. A SIPRI arra számít, hogy Pakisztán jelenlegi, 170 robbanófejes készlete a következő évtizedben jelentősen bővülhet.
Izrael nukleáris arzenálját – amelynek létét a kormány hivatalosan nem ismeri el – a jelentés 2025 januárjában 90 robbanófejre becsülte. Észak-Korea pedig a SIPRI szerint körülbelül 50 robbanófejjel rendelkezik, és elegendő hasadóanyaggal ahhoz, hogy ezt akár 90-re növelje.
