Parajdi mix sósan, segítséggel fűszerezve

A brüsszeli közlemény szerint az EU nyolc európai szakértőből álló csapatot küld a helyszínre, amelynek tagjai egy héten át segítenek majd a helyzet elemzésében. A csoport két környezetvédelmi szakemberből, négy geológusból és két építőmérnökből áll, akik Németországból, Magyarországról, Hollandiából és Spanyolországból érkeznek. Az EU Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központjához (ERCC) tartozó tisztviselő kíséretében a csapat a nemzeti szakértőkkel együttműködve ütemtervet készít a bánya eredeti állapotának helyreállítására, valamint felméri a bánya feletti lakott területre leselkedő lehetséges kockázatokat - írták.

Az ERCC a vészhelyzet kezdete óta folyamatos kapcsolatban áll a román hatóságokkal, és továbbra is rendelkezésre áll, hogy szükség esetén további segítséget nyújtson - emelték ki. A közlemény Hadja Lahbib válságkezelésért felelős biztost idézte, aki azt mondta: Parajd lakosai nincsenek egyedül a helyreállítási erőfeszítéseikben, számíthatnak az európai szolidaritásra. Köszönet minden országnak, amelyek késlekedés nélkül felajánlották támogatásukat - tette hozzá.

Fennáll a régi bánya beomlásának veszélye Parajdon - erősítette meg szerdán Bogdan Ivan gazdasági miniszter. A székelyföldi településen szerdától nyolc külföldi szakértő segít a bányakatasztrófa utáni mentésben és a megoldáskeresésben.

A magyar, német, spanyol és holland szakemberek a román kollégákkal közösen dolgoznak a megoldáson, miután Románia a parajdi eset miatt aktiválta az európai katasztrófavédelmi mechanizmust - közölte a gazdasági miniszter, aki szerdán Mircea Fechet környezetvédelmi tárcavezetővel együtt tartott helyszíni szemlét. Ivan azt mondta, fennáll annak a veszélye is, hogy beomlik a régi bánya teteje, és ez valószínűleg meg is fog történni, de csak lassan, hetek, hónapok múlva, mindenesetre a munkagépekkel nem szeretnék felgyorsítani a folyamatot.

Mindazonáltal ez nem érinti negatívan a turisztikai részleget is magában foglaló, újabb bányarészt. Folyik a Korond-patak elterelése, a környezetvédelmi, vízügyi és bányászati szakemberek pedig közösen dolgoznak a bányát elöntő víz oly módon való kiszivattyúzásán, hogy az minél kisebb mértékben károsítsa a környezetet és a gazdaságot - közölte a miniszter. A tárcavezető arról is beszámolt, hogy a parajdi katasztrófa után jelentést kért a szaktárcához tartozó összes bányaipari vállalattól esetleges problémáikról, szükséges intézkedésekről.

Ugyancsak szerdai hír, hogy Mircea Fechet bukaresti környezetvédelmi miniszter felhívta a figyelmet a Korond-patak és a Kis-Küküllő vízének magas sótartalmára, elismerve, hogy ez ökológiai katasztrófához vezethet. Emlékeztetett: literenként egy grammnyi só halpusztulást okoz a folyóvizekben, két grammnál pedig a teljes elővilág elpusztul. Közölte: várhatóan július elsejéig végeznek a patak elterelésével, ami megoldaná a problémát. A Kis-Küküllő sótartalmának megnövekedése miatt 16 Maros megyei településen nem iható a vezetékes víz, emiatt a hatóságok szállítják az ivóvizet a lakosságnak.

Fechet hangsúlyozta: az illetékes hatóságok folyamatosan figyelik a parajdi fejleményeket, és bármikor készek közbelépni, ha a helyzet úgy kívánja. A legfontosabb az emberi életek védelme, valamint a hatóságok próbálnak műszaki megoldást találni a bánya biztonságossá tételére, az infrastruktúra és a környezet védelmére. Nyilatkozata szerint a sóbányában hétmillió köbméter víz lehet.

A parajdi községvezetés szerdán közösségi oldalán tájékoztatta a lakosságot az aktuális helyzetről. Mint közölték, a régi bánya felett kialakított védelmi zónát továbbra is lezárva tartják, és a környéken élők kitelepítése is érvényben marad.

Időközben a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói is megmozdultak, akik űrgeodéziai módszerekkel figyelik, hogyan mozognak a parajdi sóbánya sótömbjei.

A Magyar Kutatási Hálózat közleményében felidézték, hogy a kutatóintézet több mint öt éve vesz részt a Topo-Transylvania nevű nemzetközi kutatási projektben, melynek részeként egy korszerű műholdas megfigyelőrendszert (InSAR reflektorokat) telepítettek Parajd térségébe, a Sóhát és környéke felszínére is. A tájékoztatás szerint a hálózat létrehozásának eredeti célja nem a napi rendszeres megfigyelés, hanem a sótömb lassú mozgásának monitorozása volt. A mostani események azonban rámutattak arra, hogy a hálózat új hasznosítási lehetőséggel is tud szolgálni és fontos szerepet kaphat az áradás utáni megfigyelőrendszerekben.

A rendszer űrgeodéziai módszereken alapul, amellyel nagy pontosságú méréseket végezhetnek a kutatók. A felszín alatti sótömbök mozgásait akár milliméteres pontossággal is észlelni tudják. A telepített reflektorok nem bocsátanak ki jelet, viszont kiválóan visszaverik a Sentinel-1 műholdak által kibocsátott mikrohullámú radarjeleit, amelyeket az Európai Unió Copernicus földmegfigyelő programja működtet.

A műholdak 6-12 naponta repülnek el ugyanazon terület felett, ezért a változások napi szintű megfigyelésére nem alkalmasak. Ugyanakkor hosszabb távon, néhány hetes-hónapos időszakban megbízhatóan kimutatható, hogy a bányát ért vízbetörés előtt és után milyen felszíni mozgások történtek. Mint írták, a kutatóintézet együttműködik a magyar és román kutatókkal annak érdekében, hogy minél pontosabb adatokkal szolgálhassanak a kialakult helyzetben, és segítsenek közös megoldást keresni. Kitérnek arra is, hogy Erdélyben nemcsak Parajdon, hanem Kovászna környékén, valamint Magyarország több területén is - például Dunaszekcsőn és Fonyódon - működtetnek hasonló monitoring rendszereket, hogy a kritikus infrastruktúrák és természeti képződmények környezetében zajló felszíni elmozdulásokat pontosan követhessék a megelőzés és a beavatkozás miatt.