Nagyon sokan voksolnak Romániában

A belföldi szavazókörök helyi idő szerint 7 órakor nyitottak. Délelőtt 10 óráig a jogosultak 9,45 százaléka adta le voksát, 21 százalékkal többen, mint az első forduló első három órájában.

A részvétel a tavaly júniusi összevont önkormányzati és európai parlamenti választásokon 10 óráig feljegyzett részvételt is 6 százalékkal meghaladta. A magyar többségű székelyföldi megyékben most is elmarad a részvétel az országos átlagtól, de másfél-kétszerese a két héttel ezelőttinek, és magasabb, mint a tavaly júniusi.

Hargita megyében 10 óráig a jogosultak 9 százaléka adta le voksát (a két héttel ezelőtti 5,8 százalékhoz képest), Kovászna megyében a jogosultak 8,8 százaléka voksolt a reggeli órákban (a május 4-i 5,4 százalékhoz képest). Maros megyében most 8,6 százalékos révételt (két hete 6,6), Biharban 8,4 százalékosat (6,5), Szatmár megyében 6,9 százalékosat (5,4) jegyeztek fel az első három órában. Külföldön már péntek reggel megkezdődött a szavazás.

A romániai szavazóhelyiségek megnyitásáig már 745 ezren szavaztak külföldön, majdnem kétszer annyian, mint az első fordulóban pénteken és szombaton. Május negyedik vasárnap reggel 7 óráig 400 ezer voksot adtak le a külföldön élő, vagy ideiglenesen külföldön tartózkodó román állampolgárok.

Ne hagyjuk, hogy a magyargyűlölők, a magyarellenesek, a szélsőségesek nyerjenek! – jelentette ki Tánczos Barna pénzügyminiszter, miután leadta voksát a Hargita megyei Csíkszentkirályon. Szavazásra buzdítják az erdélyi magyarokat a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) más politikusai is.

Az RMDSZ szenátora a székelyföldi községen, a Vitos Mózes Általános Iskolában szavazott, ahol elmondása szerint maga is tanult, és ahol utána generációk nőttek fel és tanultak magyarul, magyar iskolában. Az RMDSZ hírlevele szerint a voksolást követően elmondta: azért járult az urnákhoz, hogy az erdélyi magyaroknak ne kelljen attól tartaniuk, hogy elveszik tőlük a már megszerzett jogaikat.

A román kormány pénzügyminisztere hozzátette: azért is élt szavazati jogával, hogy a megismételt elnökválasztás után Romániának „még legyen esélye” elkerülni a gazdasági válságot. Tánczos Barna arra buzdította az erdélyi magyarokat, éljenek szavazati jogukkal.

„Ne hagyjuk, hogy a magyargyűlölők, a magyarellenesek, a szélsőségesek nyerjenek!” – jelentette ki.

Cseke Attila fejlesztési miniszter Nagyváradon voksolt, elmondása szerint arra a jelöltre, aki Európa felé viszi Romániát, és nem a múltba, Kelet irányába. A sajtónak úgy nyilatkozott: a vasárnapi választásokon a romániai magyarok, a partiumi, bihari magyar közösség jövője, jogai, anyanyelve és iskolái „forognak kockán”.

Az RMDSZ szenátora hangsúlyozta, hogy a magyarellenességre egyetlen válasz van: az egységes magyar szavazat. Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője, Kolozs megyei parlamenti képviselő arra kérte az erdélyi magyarokat, hogy vegyenek részt a román elnökválasztás vasárnapi második fordulójában.

A Kolozsváron voksoló politikus a szavazást követően úgy nyilatkozott: olyan jelöltre adta le voksát, „aki nem gyűlöli az erdélyi magyarokat, nem akarja száműzni őket az országból, nem szüntetné meg a magyar iskolákat, és nem ellensége a magyar nyelvnek”. Aláhúzta: fontos, hogy a kolozsvári és erdélyi magyarok minél nagyobb számban menjenek el szavazni, és olyan jelöltet támogassanak, „aki nem gyűlöl bennünket” – idézte Csoma Botondot az RMDSZ hírlevele.

Kelemen Hunor arra kéri az erdélyi magyarokat, és kiemelten a bizonytalanokat, hogy vasárnap menjenek el szavazni, és ne hagyják, hogy mások döntsenek az erdélyi magyar közösség sorsáról. Vasárnap Kolozsváron a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is leadta szavazatát a román elnökválasztás második fordulójában.

„El kell menni és szavazni kell arra, hogy folytathassuk azt az utat, amelyen 35 éve haladunk: a gyerekeinkért, az unokáinkért, magunkért, a családunkért és a közösségünkért. És én bízom benne, hogy holnap reggel arra ébredünk mindannyian, hogy a közösségeink biztonságban vannak és tervezhetik a jövőt itthon, a szülőföldön” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor a belvárosi János Zsigmond Unitárius Kollégiumban szavazott.

Dávid Ferenc egykori unitárius püspök, vallásalapító szobra előtt a sajtónak úgy nyilatkozott: arra a jelöltre szavazott, akiről úgy gondolja, hogy folytatni tudja azt az utat, amelyen Románia ezelőtt 35 évvel elindult, „a szabadság útját”. Hozzátette: arra a jelöltre szavazott, akiről úgy gondolja, hogy az ország számára, a közösségük számára a biztonságot jelenti, aki az elmúlt években, hónapokban, az elmúlt kampányban nem izgatott a magyar közösség ellen.

A jelöltek és a vezető politikusok már a reggeli órákban leadták voksukat, hogy polgártársaikat is részvételre buzdítsák. A szuverenista jelszavakkal kampányoló George Simion, a hagyományos pártok által szélsőségesnek tartott AUR elnöke a főváros egyik elővárosának számító Mogosaian adta le voksát, mentora, a tavalyi, érvénytelenített elnökválasztáson élen végzett, de a megismételt elnökválasztás jelöltjei közül kizárt, fasiszta propaganda és illegális kampányfinanszírozás gyanújával bűnvádi eljárás alá vont Calin Georgescu társaságában.

Simion azt mondta, hogy a román népet ért igazságtalanságok és visszaélések ellen, illetve egy olyan jövőért szavazott, amelyben a románok jövőjét kizárólag a románok döntik el. A két politikus eredetileg a szavazóhelyiségben akart nyilatkozni a sajtónak, de a rendőrség kitessékelte őket. „Nem szép, ahogy viselkednek velünk, de nem probléma” – mondta Simion a rendőrnek.

A európai elkötelezettségét hangoztató Nicusor Dan, Bukarest független főpolgármestere szülővárosában, az erdélyi Fogarason adta le voksát. Azt mondta: azokra a hallgatag, becsületesen dolgozó román állampolgárokra gondolva szavazott, akik úgy érzik, nincs aki képviselje őket. Mint mondta, az első fordulóban eldőlt, hogy a románok változást akarnak, ő pedig olyan változásra voksolt, amely nem elszigeteli, hanem az európai partnerekkel való együttműködés felé viszi az országot, nem kalandba, és nem megosztja, hanem párbeszédre készteti a társadalmat.

Az elnökválasztáson a román állampolgárok nemcsak a lakcímük szerinti választókörbe mehetnek voksolni, hanem – ha más településen vagy akár külföldön tartózkodnak – bármelyik szavazókörben feliratkozhatnak a pótlistára. A szavazás – Romániában és a külképviseleteken is – időzónától függetlenül romániai idő szerint 21 (magyar idő szerint 20) órakor ér véget.