Külföld
Atomhatalmak nem szoktak klasszikus háborút vívni egymással
Komoly negatív hatásokkal járhat az Európai Unióra és Magyarországra is az indiai–pakisztáni háború
Április végén a kasmíri terrortámadásban, ahol meghalt 26 turista és további 17 személy megsebesült, már érezhető volt, hogy a feszültség hatványozódik a két ázsiai atomnagyhatalom, India és Pakisztán között – mondta a Magyar Hírlapnak Kiss Rajmund.
Az MCC diplomáciai műhelyvezetője hozzátette, akkor az indiai miniszterelnök már bejelentette, hogy nem marad válasz nélkül a szerinte Pakisztánnak tulajdonítható terrortámadás. Nem is kellett sokat várni, hiszen magyar idő szerint kedden éjszaka 23 órakor kilenc különböző helyszínen támadást indított India Pakisztán ellen.
Kiss Rajmund kiemelte: az indiai állami tájékoztatás szerint nem katonai központokat, sőt egyáltalán nem polgári, civil célpontokat, hanem terrorista gócpontokat támadt India rakétákkal az úgynevezett Szindur-hadművelet keretében. A pakisztáni reakció sem váratott magára sokat sokat, az összes gépük már a levegőben volt, és Pakisztán bejelentette, hogy megfelelő válaszcsapást fog mérni Indiára.
Kifejtette, a legnagyobb kérdés hogy vajon a keddi támadás elég volt-e Indiának? Vagy még terveznek-e további támadásokat? És hogy milyen lesz a viszontválasz?
Eszkalálódhat-e a konfliktus, vagy „beérik-e” ennyivel, újra asztalhoz ülnek és elkezdenek tárgyalni?
Erről a támadásról bizonyosan tudott Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok és akár Kína is, de a titkosszolgálataik valószínűleg már sejtették, de előtte sem rejtették véka alá, hogy mi lesz ebből.
Mind a két ország tudja, hogy atomhatalmak nem szoktak klasszikus háborút vívni egymással, akár képviselőn keresztül az elmúlt években sajnos már divatos kifejezésé vált proxy háború keretein belül, de klasszikus háborút atomhatalmak nem szoktak vívni egymással.
Kiss Rajmund kifejtette: az India és Pakisztán között kialakult konfliktus remélhetőleg konfliktus marad, és nem eszkalálódik a háború felé.
Közvetett hatásai talán még komolyabbak lehetnek Európa és Magyarország számára, mint a közvetlen hatásai – húzta alá Kiss Rajmund. A közvetlen hatásai elsősorban azért lehetnek, mert gazdasági, kereskedelmi és befektetési kapcsolataink vannak mindkét ázsiai nagyhatalommal. Pakisztánban elsősorban a MOL Pakisztánra gondolhatunk. Az elmúlt 25 évben közel 150 milliárd forintos befektetéssel egy stratégiai nagyvállalattá nőtte ki magát a magyar vállalat. Közel ezer embernek ad munkát, ugyanígy Indiával is egyre gyümölcsöző a kereskedelmi és befektetési kapcsolatunk – fogalmazott.
Kiss Rajmund megjegyezte, a közvetett hatásai ennek a konfliktusnak talán még súlyosabbak lehetnek, hiszen a Föld legnépesebb országa csap össze a világ második legnépesebb muzulmán lakosú országával. Ez a vallási háború is nagyon komoly dominóhatást fejthet ki, és nem csak Ázsiában, hanem az egész világon éreztetheti esetleg majd a negatív hatásait.
„Nem beszélve arról, hogy az Egyesült Államok például múlt hét végén bejelentette, hogy Ukrajnán kívül, szó szerint idézem a külügyminisztert, van még más dolgunk is a világban. Ha esetleg mondjuk pont Indiára és Pakisztánra vagy akár Kínára gondolt, mint a térség első számú nagyhatalmára, és ezek elveszik az energiájukat attól, hogy a béketárgyalásokat aktívan folytassák, független az orosz és az ukrán félnek a passzív és nem gólorientált, nem békeorientált megközelítésüktől, az igenis nagyon komoly negatív hatásokkal járhat Európára, az Európai Unióra és Magyarországra is” – értékelte a helyzetet a szakember.
