Mire jutna Nagy-Britannia Oroszországgal szemben?

A modern harckocsik fejlett technológiákkal büszkélkedhetnek, amelyek lehetővé teszik számukra a legmagasabb szintű harcot. A világ számos országa igyekszik felülmúlni egymást a legjobb katonai felszerelés megalkotása érdekében.

Az amerikai különleges erők egykori őrmestere és tiszthelyettese, Steve Balestrieri katonai szakértő a 19FortyFive rovatában a brit Challenger 3 harckocsit és az orosz T–14 Armatát hasonlította össze, amelyeket országukban a legjobbnak tartanak.

A Challenger 3 főbb jellemzői

Balestrieri elmondta, hogy a Challenger 3 egy ígéretes brit tank, amely nagy előrelépésnek ígérkezik a Challenger 2-höz képest.

A szakértő megjegyezte, hogy a brit harckocsi továbbfejlesztett páncélzattal, aktív védelemmel és új, 120 mm-es sima csövű ágyúval büszkélkedhet. Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Királyság védelmi beszerzési minisztere, Maria Eagle kijelentette, hogy a Challenger 3 „életciklusa során meg fog felelni a potenciális veszélyeknek”.

Balestrieri hangsúlyozta, hogy a Challenger 3-at a Challenger 2 alapján gyártja a brit–német vegyesvállalat, a Rheinmetall BAE Systems Land. A harckocsi fejlett digitális rendszereket kapott, amelyek növelik hatékonyságát a csatatéren.

A szakértő hozzátette, hogy a Challenger 2 fő problémája a fő lövege – az L30A1 puskaágyú, amellyel egyetlen NATO-hadsereg sem rendelkezik. Ezért az a döntés született, hogy a Challenger 3-at a Rheinmetall L55A1 sima csövű fegyverrel szerelik fel, amelyet széles körben használnak a szövetségben.

A T–14 Armata méltó versenytársa a Challenger 3-nak?

A szakértő emlékeztetett arra, hogy az oroszok 2015. május 9-én a Vörös téren egy katonai parádén mutatták be a T–14 Armatát. A Kreml ezt a harckocsit „a világ legfejlettebbjének” nevezte.

Az Orosz Föderációban azt mondták, hogy a T–14 Armata számos technológiai újítást kapott, amelyeknek köszönhetően minden más modern harckocsit felülmúl. Ezenkívül az orosz tank kapott egy pilóta nélküli tornyot, amely lehetővé tette a legénység három főre való csökkentését.

A T–14 Armata egy 125 mm-es sima csövű löveggel is fel van szerelve, amely hagyományos lőszerrel és páncéltörő irányított rakétákkal is képes kilőni.

A T–14 Armata azonban csak „papíron” bizonyult áttörésnek – véli a szakember. Az oroszok többször is beszéltek a legénység védelmének innovatív módszereiről és mindenféle technológiáról, amelyek még halálosabbá teszik a harckocsit.

A szakember kiemelte, hogy a T–14 Armata fő problémája a koncepcióban rejlik. Ez korántsem egy olcsó, tömegesen gyártható tank, míg a korai orosz tankokat a tömeggyártásra helyezték előtérbe.

Ráadásul az ukrajnai háború és a nyugati szankciók miatt a drága T–14 Armata háttérbe szorult azokhoz az elavult tankokhoz képest, amelyeket az oroszok modernizálnak és a frontra küldenek. A szakértő szerint az Orosz Föderációban csak körülbelül 50 T–14 Armata egységet építettek, vagy még kevesebbet.

Ezért a Challenger 3 és a T–14 Armata összehasonlításakor a szakértő a brit tankot részesíti előnyben. Kifejtette, hogy a Challenger 3 „papíron” lassabb, mint az Armata, és technológiailag sem annyira fejlett, de az a tény, hogy az orosz tank már tíz éve létezik, gyakorlatilag nem gyártják, és nem volt ideje harcokban részt venni, sokat beszél.