Külföld
Elhunyt Ferenc pápa
Húsvéthétfőn reggel Róma püspöke visszatért az Atya házába
„Ma reggel 7:35-kor Róma püspöke, Ferenc, visszatért az Atya házába. Egész életét az Úr és az egyháza szolgálatának szentelte” – mondta Farrell a közleményben.
„Megtanított bennünket arra, hogy hűséggel, bátorsággal és egyetemes szeretettel éljük meg az evangélium értékeit, különösen a legszegényebbek és a peremre szorultak iránt.”
„Végtelen hálával példájáért, mint az Úr Jézus igaz tanítványa, Ferenc pápa lelkét Isten végtelen és irgalmas szeretetére, az Egy és Háromságos Istenre bízzuk.”
A római katolikus egyház első latin-amerikai vezetője 88 éves korában hunyt el. Ferenc pápa argentin jezsuita szerzetes, a 266. római pápa, az első latin-amerikai katolikus egyházfő. Jorge Mario Bergoglio néven született 1936. december 17-én Buenos Airesben, 2013. március 13-án választották a katolikus egyház fejévé.
Ferenc pápa - PORTRÉ
A Vatikán Állam feje és a római katolikus egyház vezetője Jorge Mario Bergoglio néven született 1936. december 17-én Buenos Airesben, olasz bevándorló munkáscsalád első gyermekeként. Vegyésztechnikusként dolgozott, amikor egy templom mellett elhaladva betért gyónni, s elhivatott lett a papi pályára. Huszonegy évesen tüdőgyulladást kapott, életét csak tüdeje egy részének eltávolításával tudták megmenteni, s fel kellett adnia álmát, hogy Japánban legyen misszionárius.
A szeminárium elvégzése után, 1958 márciusában lett novícius a jezsuita rendben, első fogadalmát 1960-ban tette le. Az argentínai Córdobában egyik lelkivezetője a magyar Jálics Ferenc volt. Filozófiai és teológiai doktorátusának megszerzése után, 1969-ben szentelték pappá, s 1973-ban kötelezte el magát végképp, amikor letette a jezsuiták negyedik fogadalmát. 1973-tól hat évig a rend tartományfőnöke, 1980-tól annak a szemináriumnak a rektora volt, amelyben végzett, doktori értekezését Németországban készítette el. 1992-ben lett Buenos Aires segédpüspöke, majd 1998-ban érseke. A válságok sújtotta országban népszerűvé tette, hogy főpapként sem volt autója és nem költözött be a fényűző érseki rezidenciába, a politikai vezetés gyakran tekintette riválisának.
Szent II. János Pál pápa 2001-ben bíborossá nevezte ki, 2005-től az argentin püspöki konferencia elnöke volt. A lengyel pápa halála utáni konklávén, 2005-ben ő volt a német Joseph Ratzinger, a későbbi XVI. Benedek pápa legnagyobb vetélytársa. Miután Benedek 2013 februárjában előrehaladott korára hivatkozva váratlanul lemondott, a konklávé március 13-án már a második fordulóban az argentin bíborost választotta meg a katolikus egyház fejének.
Személyében olyan ember került Szent Péter trónjára, aki hidat jelentett a harmadik világhoz, ahol ma már a katolikusok többsége él. Jezsuitaként egy nemzetek fölötti közösség tagja volt, érintetlen az egyházat megrázó botrányokban, intelligenciáját, szerénységét és lelkipásztori munkáját mindenki tisztelte. A pápa inkább konzervatív teológiai nézeteket vallott, küzdött a társadalmi igazságtalanságok ellen. A Latin-Amerikában született felszabadítási teológiától távolságot tartott.
Megválasztásakor – a szegények, a teremtett világ és a béke iránti elkötelezettségének bizonyítékaként – a pápák közül elsőként Assisi Szent Ferenc után választotta nevét. Beiktatása után a bíborosok szálláshelyéül szolgáló Szent Márta-házat választotta lakhelyéül, mert a pápai lakosztályt túl nagynak és üresnek találta.
Ferenc pápa szorgalmazta a szegényekkel, a betegekkel, elesettekkel való találkozást, többször kiállt a hazájukat elhagyni kényszerültek mellett, a nemzetközi politikában és a vallásközi kapcsolatokban is hídépítésre törekedett, egyebek között közvetített az Egyesült Államok és Kuba közötti diplomáciai kapcsolatok 2015-ös újrafelvételében. 2016. február 12-én, egy évezreddel az 1054-es nagy egyházszakadás után első katolikus egyházfőként találkozott az orosz ortodox egyház fejével, Kirill pátriárkával, 2021-ben első pápaként tett apostoli látogatást a síita muszlim többségű Irakban.
A Vatikánban is mélyreható reformokat indított el. Létrehozta a bíborosi tanácsot, átszervezte a Szentszék gazdasági-pénzügyi működését, korrupcióellenes intézkedéseket vezetett be a vatikáni hivatalokban. Rendeletet hozott a 75. életévüket betöltő püspökök kötelező nyugdíjazásáról, modernizálta a vatikáni büntető törvénykönyvet, lehetővé tette, hogy egyes esetekben magas rangú egyházi személyek fölött világi bíróság ítélkezhessen, szigorította a fellépést a kiskorúakat molesztáló, csalásokat elkövető vagy nők pappá szentelésével próbálkozó egyházi személyekkel szemben.
Ferenc pápa 2013 óta 47 külföldi utat tett. Magyarországon kétszer járt: 2021. szeptember 12-én a budapesti Hősök terén ő koncelebrálta az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjét, 2023 áprilisában pedig háromnapos apostoli látogatást tett hazánkban. 2019. június 1-jén első pápaként Erdélybe látogatott, s Csíksomlyón találkozott a romániai katolikusok többségét alkotó magyar hívőkkel.
A katolikus egyházfő négy enciklikát adott ki. 2014-ben rendkívüli szinódust hívott össze a családról, 2018-ban a fiatalokról szólt a tanácskozás, 2023-2024-ben pedig az egyház szinodális jellegére esett a választás. A pápa több szentet kanonizált, mint elődei 400 év alatt, s egyszerre emelte két elődjét, XXIII. Jánost és II. János Pált a szentek sorába.
A pápáról számos könyvet írtak és több film született róla, Wim Wenders 2018-ban készített dokumentumfilmet, a 2019-ben bemutatott A két pápa című film Ferenc pápa és XIV. Benedek pápa kapcsolatát igyekszik bemutatni, a 2020-as Francesco című dokumentumfilm pápaságát interjúkon keresztül mutatja be. Ugyanebben az évben adta ki az Álmodjunk együtt - Út egy jobb jövő felé című életrajzi könyvét, ezt követte két év múlva a Háború ellen – Bátorság a béke építéséhez, majd 2024-ben a Life. Történetem a történelemben című önéletrajzi interjúkötete. Szintén tavaly jelent meg az El sucesor (Az utód), amelyben elődjével XVI. Benedekkel való kapcsolatáról vall. 2025 januárjában adta ki Remény - Önéletrajz című önéletírását, ez az első olyan önéletrajz, amelyet hivatalban lévő pápa publikált.
A pápa aktívan használta a 21. századi média eszközeit, a közösségi médiában több millió követője volt. Szerette a focit, a tangózenét, a spanyolon kívül beszélt olaszul, angolul, franciául és németül.
Ferenc pápa 2021-ben és 2023-ban is műtéten esett át, idén február 14-én ismét hörghurut miatt került kórházba, majd néhány nap múlva kétoldali tüdőgyulladást állapítottak meg nála. Március 23-án tért vissza a Vatikánba, és húsvétvasárnap, április 20-án még megjelent a hívek előtt.
Orbán Viktor megemlékezése:
Magyarország Kormányának tisztelgése:
Róma városa elindult a Vatikán felé a pápa halálhírére
Egy emberként mozdult meg Róma városa, és indult el gyalogosan a Szent Péter tér felé Ferenc pápa halálhírének hétfő délelőtti bejelentését követően. A Szent Péter-bazilika harangjai délben majdnem egy órán át kongtak.
Róma lakosai, a városban húsvétot töltő olasz és külföldi hívők és turisták egy emberként indultak el a Szent Péter tér irányába Ferenc pápa halálhíre elterjedését követően.
Voltak olyanok is, akik húsvéthétfő alkalmából sétáltak ki a térre, és ott értesültek a hírről. A jubileumi szentév húsvétjára érkező zarándokok is menetelés közben tudták meg a történteket.
A Szent Péter tér egy órán belül megtelt: csoportokban imádkozni kezdtek.
A római Cecilia elmondta az MTI-nek, éppen fiával a város másik részén egy kiállításon volt, amikor ránézett a mobiltelefonjára, és értesült Ferenc pápa haláláról. Azonnal elindult a Vatikán felé. A pápa argentin volt, de mi római lakosnak tekintettük – mondta a Szent Péter téri szuvenírárus Alfredo.
Az éjszakát a Szent Péter tér környékén töltő hajléktalanok, akiket Ferenc pápa fogadott be a tér árkádjai alá, az elsők között imádkoztak a kockakövekre térdelve.
A biztonsági készültség is életbe lépett: rendőrök, csendőrök, a polgári védelem önkéntesei terelik a tömeget.
Délelőtt többször is megkongatták a Szent Péter-bazilika harangjait, amelyek délben több mint egy órán át szóltak a pápa halálát hirdetve. Teljes csend volt a Szent Péter téren.
Mauro Gambetti bíboros, a bazilika főpapja rózsafüzér-imát vezet, ennek időpontját még nem közölték. Este héttől a második legnagyobb római bazilikában, a lateráni Szent Jánosban tartanak szertartást.
Sulyok Tamás: Isten nyugosztalja a Szentatyát!
Isten nyugosztalja a Szentatyát! – írta a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében Sulyok Tamás köztársasági elnök a hétfőn elhunyt Ferenc pápára emlékezve.
Az államfő a pápát ábrázoló kép mellé azt írta: „az emberek nyelvén beszélt, úgy, hogy mindenki értse. És sokan értették is. Hozzánk, magyarokhoz többször is szólt. Hálával gondolunk rá.”
Isten nyugosztalja a Szentatyát! – zárta bejegyzését Sulyok Tamás köztársasági elnök.
Semjén Zsolt: Ferenc pápa temetésének napja nemzeti gyásznap lesz Magyarországon
A kormány döntést hoz arról, hogy Ferenc pápa temetésének napját nemzeti gyásznappá nyilvánítja – mondta a kormány.hu-nak a pápa halálhíre kapcsán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn.
Ez megfelel a hagyományoknak, és kifejezi a nemzet háláját a Szentatya iránt és a nemzet gyászát – közölte.
A KDNP elnöke kifejtette, megrendülten értesült a Szentatya halálhíréről. „Magyarország hálás lehet a Szentatyának, nemcsak a katolikusok, hanem minden magyar, hiszen háromszor is fölkereste a magyarságot. Nemzeti kegyhelyünkre, Csíksomlyóra jött el erdélyi látogatása során, majd Budapestre, az Eucharisztikus Kongresszusra, később pedig egy apostoli látogatásra Magyarországra” – idézte fel.
Amikor értesült a halálhírről, mind a magyar köztársasági elnök, mind a miniszterelnök kondoleáló levelet küldött a camerlengónak, Kevin Joseph Farrell bíborosnak a protokolláris hagyományoknak megfelelően – tette hozzá.
Semjén Zsolt szerint a Szentatyát méltán nevezték a béke emberének, hiszen ha valaki mindent megtett a békéért, akkor az a pápa volt. „Magyarország kormányának elkötelezettsége a béke iránt találkozott az ő béketörekvéseivel, mindenben támogatta azt, hogy végre béke legyen, és a fegyverek helyett a diplomácia vegye át az események irányítását” – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt arról is beszélt a kormany.hu-nak, milyen kiváló kapcsolatot ápolt a pápa a magyarsággal. „Ferenc pápát mély kapcsolat kötötte a magyarsághoz. Argentínában magyar apácák között dolgozott, ezért amikor találkozott egy magyarral, akkor mindig magyarul mondta, hogy „Isten éltesse!” Mindig nagy szeretettel volt a magyarság iránt, ami kifejezésre jutott az apostoli látogatása során is. Ő maga mondta: nagyon mélyen megérintette az a szeretet, ahogy a nemzet fogadta – mondta a politikus.
