Külföld
Prigozsin alig várta, hogy 2023-ban megnyomja a nukleáris gombot
Fehéroroszországon át Moszkvába mentek, majd telepítették
Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök elmondta, hogy 2023-ban sikerült meggyőznie a Wagner-csoport alapítóját, Jevgenyij Prigozsint, hogy állítsa le oszlopainak előrenyomulását Moszkva felé. Lukasenka szerint elmagyarázta Prigozsinnak, hogy nem fogja elérni a „nukleáris gomb” elfoglalására irányuló céljait.
Lukasenka szerint a nyugati országok attól tartottak, hogy Prigozsin megdöntheti a fennálló kormányt, és magához ragadhatja a nukleáris fegyvereket. Hangsúlyozta, hogy meggyőzte Prigozsint céljai elérésének lehetetlenségéről, amely után bevetette erőit.
„Prigozsin alig várta, hogy megnyomja a nukleáris gombot. Sikerült meggyőznöm Prigozsint, hogy nem fogja elérni a céljait. Fehéroroszországon át Moszkvába mentek, majd telepítették” – mondta Mario Naufal amerikai bloggerrel készített interjújában.
A fehérorosz vezető hangsúlyozta, hogy kész az ország legjobb harci különleges egységeit Moszkva védelmére küldeni. Megjegyezte azt is, hogy Prigozsinnak fel kellett volna ismernie, hogy nemcsak az orosz erők, hanem az amerikaiak és a britek is megsemmisítik. Lukasenka szerint akcióját nagyra értékelték Nyugaton, beleértve az amerikai és a brit különleges szolgálatokat is. Azt állítja, hogy erőfeszítéseivel megakadályozta a nukleáris fegyverek esetleges megszerzését és a kormány megdöntését, amely súlyos geopolitikai következményekkel járhatott volna.
Prigozsin lázadása
2023 júniusának végén Oroszországban váratlan és gyors lázadás tört ki, amelyet a Jevgenyij Prigozsin vezette Wagner katonai magáncég (PMC) szervezett. A konfliktus a Prigozsin és az orosz védelmi minisztérium közötti feszült kapcsolatok hátterében alakult ki, amely nyílt vádakhoz vezetett Szergej Sojgu akkori miniszter és más, magas rangú katonai tisztviselők ellen.
Június 23-án Prigozsin bejelentette az orosz csapatok állítólagos csapását a PMC Wagner táboraira, amely szerinte az „igazság menetének” elindítására adott okot. Másnap a Wagner-harcosok gyorsan elfoglalták Rosztov-na-Don kulcsfontosságú létesítményeit, köztük katonai bázisokat és adminisztratív épületeket.
Továbbhaladva jelentős ellenállás nélkül haladtak át Voronyezs és Lipcsec régiókon, Moszkva felé tartva. Több régióban, köztük a fővárosban is terrorellenes műveleti rendszert vezettek be.
A kritikus pillanatban, amikor a helyzet nagyszabású fegyveres konfliktussá fajulhatott volna, Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök közvetítőként lépett fel. Az ő kezdeményezésére tárgyalásokat folytattak Prigozsinnal, amelynek eredményeként megállapodás született a lázadás leállításáról. Prigozsin beleegyezett, hogy megállítja csapatai előrenyomulását, és visszatér az állandó állomáshelyekre. Cserébe megígérték neki, hogy megszűnik a büntetőeljárás, és szabadon elhagyhatja Oroszországot.
Nukleáris fegyverek Fehéroroszországban
Lukasenka korábban azt mondta, hogy készen állna nukleáris fegyverek bevetésére egy Fehéroroszország elleni támadás esetén. Az államfő emlékeztetett arra, hogy Oroszország módosította nukleáris doktrínáját, amely szerint egy Oroszország és Fehéroroszország elleni támadás nukleáris fegyverek bevetéséhez vezethet. Vlagyimir Putyin orosz elnök ezt 2024 szeptemberében a Biztonsági Tanács állandó ülésének a nukleáris elrettentésről szóló ülésén mondta.
„Mindezekben a kérdésekben megállapodtunk a fehérorosz féllel. Beleértve azt is, ha az ellenség hagyományos fegyvereket használva kritikus fenyegetést jelent szuverenitásunkra nézve” – mondta Putyin.
Oroszország és Fehéroroszország 2024 decemberében megállapodást írt alá az orosz taktikai nukleáris fegyverek Fehéroroszország területén történő telepítéséről. A megállapodás részeként szóba került a hiperszonikus Oresnyik rakéták fehéroroszországi telepítése is.
