Norvég üzemanyagbojkott lett a Trump–Zelenszkij-csörtéből

A norvég Haltbakk Bunkers vállalat bejelentette, hogy nem szállít több üzemanyagot az amerikai haditengerészet számára, bár ennek gyakorlati hatása korlátozott lehet. A vállalat vezetője elismerte, hogy a döntés inkább szimbolikus, hiszen 2024-ben csupán hárommillió liter üzemanyagot szállítottak amerikai hadihajóknak.

A döntés ellenére Tore Sandvik norvég védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok hadereje továbbra is teljes körű logisztikai támogatásban részesül Norvégiában. „Az Egyesült Államok és Norvégia szoros és erős védelmi együttműködést folytat. Az amerikai erők továbbra is megkapják a szükséges ellátást és támogatást” – nyilatkozta Sandvik.

Norvégia, mint kulcsfontosságú NATO-tagállam, rendszeresen tart közös hadgyakorlatokat az amerikai és szövetséges erőkkel. Az üzemanyagbojkott logisztikai kihívást jelenthet az amerikai haditengerészet számára, mivel a térség stratégiai fontosságú az Egyesült Államok és a NATO számára.

A hidegháború alatt Norvégia a Szovjetunió elleni nyugati védelmi stratégiák egyik központi szereplője volt annak ellenére, hogy korlátozta a NATO-bázisok és nukleáris fegyverek telepítését a területén, hogy ne provokálja Moszkvát. A Szovjetunió felbomlása ideiglenesen enyhítette ezeket a feszültségeket, de Oroszország katonai megerősödése ismét előtérbe helyezte Norvégia biztonsági aggodalmait.

Bár a norvég üzemanyagbojkott hatása az ellátási láncokra egyelőre bizonytalan, a lépés jól tükrözi az egyre növekvő európai elégedetlenséget az Egyesült Államok Ukrajnával kapcsolatos politikájával a Trump-adminisztráció alatt.

A Fehér Ház egyelőre nem reagált a Haltbakk Bunkers döntésére.