Az USA nem adja fel Ukrajnát

Ezt Mykola Malomuzs, a Külföldi Hírszerző Szolgálat 2005–2010 közötti vezetője, az ukrán hadsereg tábornoka jelentette ki az Espresso TV csatornán.

Megjegyezte, hogy Donald Trump előző elnöksége során bebizonyította, hogy érvek és ígéretes politikai lépések hatására 180 fokban képes megváltoztatni álláspontját. Felidézte azt a helyzetet is, amikor a jelenlegi amerikai vezető még nem volt elnök, és arra utasította a Republikánus Pártot, hogy ne szavazzák meg az Ukrajnának nyújtott segélyt, de aztán megváltoztatta álláspontját, és megszavazta a támogatást.

Malomuzs hangsúlyozta, hogy az ukrán félnek nem két-három menedzser révén kellene tárgyalnia, hanem egy több száz fős, erős csapatot kellene alkotnia, akik mélyen ismerik az amerikai realitásokat, ismerik Trumpot, új és régi csapatát, rendelkeznek a republikánusok befolyásolásának eszközeivel a katonai-ipari komplexumon keresztül, az Ukrajnát támogató kongresszusi képviselők és szenátorok révén, bevonva a „republikánus stílusú”, befolyásos katonai tábornokokat, amerikai pénzembereket, akik befolyásolni fogják a jelenlegi Trump-csapatot, ukránbarát álláspontot alakítva ki.

„A helyzetet a véletlenre bíztuk, és Oroszország, amely Ukrajna további elfoglalásának modelljein dolgozik, komoly erőforrásokat vonultatott fel, és most a narratíváinak erőltetésével nyerésre áll” – mondta.

Malomuzs hozzátette, hogy ma a történtek alapján együtt kell működni Trump csapatával, hogy megoldják az erőforrások kérdését, és olyan opcióval álljanak elő, amely mind Ukrajna, mind az Egyesült Államok számára előnyös.

A tábornok úgy véli, hogy az amerikai és az orosz képviselők találkozóján Oroszország ragaszkodhatott volna ahhoz, hogy Ukrajna NATO-ban való részvételének kilátásai nullák legyenek, hogy ezt a kérdést teljesen levegyék a napirendről.

„Ez Putyin egyik stratégiai követelése, amelyet mindig is támogatott minden tárgyaláson” – tette hozzá.

Malomuzs megjegyzi, hogy Putyin azt akarja, hogy az ukrán alkotmányból töröljék azt a rendelkezést, amely az ország NATO-tagságra való törekvéséről szól. Az Orosz Föderáció azt akarja, hogy Ukrajna demilitarizálódjon, korlátozza a fegyveres erők létszámát, hagyja meg a megszállt területeket, és hogy Ukrajna adja vissza Herszon és Zaporizzsja régiók nem megszállt részeit. Hozzátette, hogy a szankciók feloldása nagyon fontos az agresszor ország számára egy olyan helyzetben, amikor az orosz gazdaságot aláássák.

Malomuzs megjegyzi, hogy Putyin nem akar békefenntartókat Ukrajnában, de elképzelhető, hogy végül beleegyezik egy vegyes változatba, Kína képviselőivel, de határozottan ellenzi a NATO-csapatok részvételét.

Szerinte az USA és Oroszország közötti tárgyalások a kétoldalú kapcsolatok felújításáról valójában Putyin hatalmának legitimálását jelentik, a nagykövetségek újranyitása pedig valójában a diktatúra és az „agresszor” egyenrangú partnerként való elismerésének politikai és diplomáciai formája.

„Ez az a negatív forgatókönyv, amelyet Oroszország ma bejelentett. Az USA nem fog beleegyezni mindezekbe a javaslatokba” – mondta Malomuzs.

Szerinte nem lesz megállapodás az Ukrán Fegyveres Erők korlátozásáról, mert ez Ukrajna szuverén joga, és sem az USA, sem Európa nem diktálhat feltételeket Ukrajnának. „Az USA pedig soha nem fog ilyet tenni, mert ez gyengítené a pozícióját Ukrajnában. Hiszen az Egyesült Államok minden negatív retorika ellenére úgy tekint Ukrajnára, mint az Oroszországgal való konfrontáció erős előőrsére, és tudják, hogyan kell vele a saját érdekeik szerint játszani, és esetleg valamiféle békefolyamatba bocsátkozni” – hangsúlyozta a szakértő.