Kaja Kallas: Ukrajnának még több lőszerre, légvédelemre, kiképzett katonákra van szüksége

Kallas elmondta, hogy a tanácskozáson Európa biztonságának fokozása kiemelt téma volt, mivel Oroszország hibrid akciói egyre gyakoribbak és intenzívebbek, például jelentős károkat okoztak a Balti-tenger fenekén húzódó vezetékekben. Mint mondta, ha Európának nem sikerül elrettentő erővel hatnia ezekre a próbálkozásokra, az veszélyes üzenetet küldhet az agresszoroknak. „Ezért Európának együtt kell működnie helyzetfelismerés, a felkészültség és ellenálló képesség megerősítése végett. Szigorúbb szankciókat kell alkalmazni, például Oroszország árnyékflottája ellen” – tette hozzá.

A főképviselő beszámolt arról, hogy politikai megállapodás született a Szíriával szembeni szankciók enyhítéséről, ami lendületet adhat az ország gazdaságának. Az EU gyors cselekvést tervez, ugyanakkor készen áll az irány megfordítására, ha a helyzet romlik – jelentette ki.

Ami az izraeli–palesztin helyzetet illeti, Kallas üdvözölte az izraeli túszok szabadon bocsátását és a palesztinok visszatérését a Gázai övezet északi részébe. „A tűzszünet törékeny, de egyelőre tart. Támogatjuk a végrehajtását, átcsoportosítjuk civil missziónkat Rafahba, hogy felügyelje a határellenőrzéseket” – tette hozzá.

A Donald Trump vezette új amerikai kormánnyal való kapcsolatokról szólva a főképviselő megjegyezte: Európa gazdasági és geopolitikai nagyhatalom, az Egyesült Államok pedig a legszorosabb szövetségese. „Az ellenfelek szoros együttműködésével szemben Európának és Észak-Amerikának is együtt kell dolgoznia, hogy erősebbek és biztonságosabbak legyenek” – hangsúlyozta.

Donald Trump korábbi kijelentéseire reagálva, hogy az Egyesült Államok átvenné az ellenőrzést a dán autonóm terület, Grönland felett, Kallas hangsúlyozta: „Grönland nem vita tárgya. Természetesen támogatjuk tagállamunkat, Dániát és autonóm régióját, Grönlandot. Ugyanakkor nem szabad találgatásokba bocsátkoznunk.”