Trump alelnökjelöltje kiakasztotta a háborúpártiakat

Az ohiói szenátor azt is elmondta, hogy Donald Trump elkötelezett a NATO, a transzatlanti katonai szövetség mellett, bár a volt elnök ígéretet tett arra, hogy alapvetően átértékeli a szövetség célját és küldetését.

Vance egy sor televíziós interjúban, amelyet vasárnap, kilenc nappal a választások előtt sugároztak, világossá tette, hogy Trump, ha ismét a Fehér Házba kerül, nyomást gyakorolna az európai tagokra, hogy többet költsenek a védelemre, és hogy kormánya azon dolgozna, hogy gyorsan lezárják Moszkva ukrajnai háborúját.

„Nem állunk háborúban vele, és én nem akarok háborúban állni Vlagyimir Putyin Oroszországával” – mondta Vance, amikor az NBC Meet the Press című műsorának adott interjúban arról faggatták, hogy Oroszország ellenség-e.

Vance szerint óvatosnak kell lenni a nemzetközi diplomáciában használt nyelvezettel, függetlenül attól, hogy nyilvánvalóan ellentétes érdekei vannak az USA-nak és Oroszországnak.

Kamala Harris demokrata elnökjelölt-aspiráns közben azt szajkózza, hogy Trump túlságosan is jóban van Putyinnal, és hogy Trump visszatérése a Fehér Házba katasztrofális lenne Ukrajna és Amerika európai szövetségesei számára.

Vance óvatosan fogalmazott az Oroszország elleni további szankciók támogatásáról, mondván, hogy a Biden-kormányzat által az Ukrajna elleni orosz invázióra használt eszköz olyan hatékony volt, mint egy „nedves petárda”.

„Nem hiszem, hogy bármit is túl kellene reagálnunk. Amit tennünk kellene, az az, hogy óvatosságra ösztönözzük amerikai honfitársainkat” – mondta Vance a CBS Face the Nation című műsorában.

„Ne bízzanak meg mindenben, amit a közösségi médiában látnak. És természetesen vissza kell vágnunk, ha szükséges. De ez a nagy kérdés, hogy mi a megfelelő válasz egy ország közösségi médiás videóira? Én nem fogok itt ülve elköteleződni erre vonatkozóan” – folytatta.

Vance aláhúzta, hogy egy Trump-kormányzat továbbra is támogatná a NATO-t, de Európára támaszkodna a védelmi kiadások növelésében. A NATO júniusban jelentette be, hogy a 32 tagországból rekordszámú, 23 érte el idén a szövetség védelmi kiadási célját, a GDP két százalékát. Ez közel négyszeres növekedés 2021-hez képest, amikor csak hat nemzet teljesítette a célt.

– Úgy gondolom, fontos… hogy felismerjük, hogy a NATO nem csak egy jóléti ügyfél. Valódi szövetségnek kell lennie – jelentette ki.