Mérlegen a magyar–kínai kapcsolatok

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a két ország közötti kereskedelmi forgalom az elmúlt évtizedben több mint háromszorosára emelkedett: a 2014-ben mért, 3,024 milliárd eurós kereskedelem 2023-ban már 9,370 milliárd euró volt. A Magyar Exportfejlesztési Ügynökség összeállítása szerint hazánk kiemelkedő exportcikkei a minőségi élelmiszeripari termékek, ezen belül is borexportunk jelentős. Kivitelünket továbbá orvostechnikai eszközök, gyógyszeripari termékek, különböző életmódjavító és készségfejlesztő szolgáltatások, víz- és talajjavítási technológiák, valamint iparfejlesztési területekben használt, hightech szolgáltatások adják – hívta fel a figyelmet a Magyarország és Kína – Egy több dimenziós kapcsolat című elemzésében az MKI.

Érdemes megjegyezni, hogy a kínai Nép újság is hasonlóan írt a Hszi Csin-ping látogatásáról szóló cikkében. A lap szerint „a két ország vezetőinek stratégiai irányítása alatt Kína és Magyarország kapcsolatai az elmúlt években magas szintre fejlődtek. A magyarországi minőségi mezőgazdasági termékek, például a marhahús és a bor bekerültek a kínai háztartásokba, a magyar vállalatok által kifejlesztett, interaktív technológiákat pedig kínai múzeumokban és kiállítóhelyeken alkalmazzák.”

Ez is jelzi, hogy bár a kereskedelmi kapcsolat magyar szempontból egyelőre deficites, Kínában már jegyzik és keresik a magyar árukat. Részben talán erre vezethető vissza, hogy a kivitel folyamatos növekedés mellett tavaly 16 százalékkal megugrott, ezzel történelmi eredményt ért el. A másik ok nyilvánvaló: Magyarország vonzza a befektetéseket.

Az MKI elemzése szerint Kína vált az újonnan bejelentett közvetlen külföldi tőkeberuházási (FDI) projektek összértékét tekintve a legnagyobb hazai befektetővé 2020-ban és 2023-ban. A trend elsősorban annak köszönhető, hogy kialakulóban vannak az elektromos járműipar európai értékláncai, és az ázsiai nagyvállalatok megkezdték a gyártási és értékesítési hálózataik kiépítését a kontinensen. A közelmúltban bejelentett, Magyarországra érkező kínai megaprojektek közül érdemes kiemelni a CATL akkumulátorgyárának és a BYD első európai elektromos gépkocsigyártó üzemének létrehozására vonatkozó beruházási döntéseket – emelték ki az intézet szakértői.

De hogyan jutottunk idáig? A 2008-ban kirobbant gazdasági válságból a két évvel később hivatalba lépő Fidesz–-KDNP-kormány azt a következtetést vonta le, hogy diverzifikálni kell az ország kapcsolatait. Ez vezetett a 2010-es évek elején a „keleti nyitás” meghirdetéséhez. Ugyanebben az időben a kínai diplomácia is aktívabbá vált, Peking új alapokra helyezte a külgazdaságát.

2011-ben az akkori kínai miniszterelnök budapesti látogatásakor fogalmazódott meg a Kína, illetve a közép- és kelet-európai régió közötti kapcsolatok intézményesítésének igénye, ebből alakult ki 2012-ben a Kína és a Közép- és Kelet-Európai Országok Együttműködése (China-CEEC Cooperation) nevű kezdeményezés. Ebben Magyarország ma is az egyik legaktívabb tag, a Kínával való regionális kapcsolatépítés tevékeny támogatója. Amikor 2013-ban Hszi Csin-ping elnök meghirdette az Övezet és Út kezdeményezést (BRI), Magyarország az EU tagállamai közül elsőként jelentette be, hogy csatlakozni kíván. Az ország csatlakozott az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bankhoz is – emlékeztetett az MKI.

Az elemzők hozzátették: Magyarország hagyományosan egyfajta híd szerepet tölt be Nyugat és Kelet között, a korábbi kormányok azonban nem igyekeztek kiaknázni az ebben rejlő lehetőségeket. Az Orbán-kormányok szemléletváltása, a konnektivitásra alapozott kül- és gazdaságpolitika azonban e tekintetben – mint az a fentiekből is kitűnik – nem csak változást, hanem jelentős sikereket is hozott.

A jövő azonban bizonytalan, hiszen az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint Kína közti feszültség növekedésével hazánknak egyre több konfliktussal kell szembe néznie, ha bizonyos területeken szorosabbra akarja fűzni a viszonyát az ázsiai országgal. Ebben a környezetben a magyar érdekek akkor érvényesülnek leginkább a gazdasági konnektivitás megőrzését illetően, ha az EU el tudja kerülni, hogy egy, az USA világhatalmi pozícióinak megőrzését szolgáló Kína-stratégiát erőltessenek rá.

Egy az MKI által szervezett szerdai pódiumbeszélgetés kínai résztvevői ennek kapcsán jelezték: e tekintetben attól sem remélnek változást, hogy Donald Trump valószínűleg visszatér a Fehér Házba, hiszen a kínai-amerikai viszálynak, mint mondták, „strukturális” gyökere van. Peking és Washington merőben más nézeteket vall a globalizációról, és benne országaik szerepéről.

Viszont Magyarország nemzetközi súlyának felértékelődését mutatja, hogy reményüket fejezték ki az iránt, hogy Orbán Viktor és a republikánus elnökjelölt képes lesz szót érteni egymással, és a magyar miniszterelnök meg tudja majd védeni hazánk és az EU érdekeit az amerikai nyomásgyakorlással szemben. Ezt azért is fontosnak tartják, mert szerintük a meglévőkön túl is számos terület van, amelyen Magyarország és Kína tovább fokozhatná az együttműködést. Ilyen többek között a kutatás-fejlesztés és a zöldenergia ipar.

Ju Weiwei, a China-CEE Institute egyik igazgatója és Kong Yuan a Kínai Társadalomtudományi Akadémia kutatója hosszan beszéltek azokról a közös pontokról, amelyek a magyar–kínai kapcsolatok elmélyülését segítették: a blokkosodás, vagyis egy új hidegháború elutasítása, a belügyekbe való be nem avatkozás alapelve, a nyitottság és a tisztelet. De őszintén beszéltek a problémákról, például arról is, hogy nem csak a magyar cégek kínai piacra lépését nehezíti a bürokrácia – hazánkban sem mennek éppen olajozottan a dolgok. Viszont Magyarországban, a magyarokban megbízható partnert látnak a kínaiak, és ez a legfontosabb.