Kína nemzetközi vizsgálatot sürgetett az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának ügyében

„A helyzet jelenlegi állása mellett nem lehet nem gyanakodni a nemzetközi vizsgálat ellenzése mögött meghúzódó rejtett szándékra, miközben a lehetséges eltussolást és a meggyőző bizonyítékok mennyiségének elvesztését fájlaljuk” – mondta pénteken Kína helyettes állandó ENSZ-képviselője, Geng Shuang a Hszinhua hírügynökség szerint.

„Megismételjük felhívásunkat egy ENSZ-vezette nemzetközi vizsgálat mielőbbi megindítására, hogy a nemzetközi közösség számára napvilágra kerüljön az igazság” – folytatta Geng, hozzátéve, hogy a nyugati nemzeteknek „aktívan kommunikálniuk és együttműködniük kellene Oroszországgal, és közösen kellene kivizsgálniuk az incidenst”.

Az Északi Áramlat–1 és –2 egyenként két különálló, Oroszországot és Németországot összekötő vezetékből állt. A négy vezetékből három megsemmisült a dán Bornholm sziget közelében 2022 szeptemberében bekövetkezett robbanássorozatban, ami megszakította Németország energiakapcsolatait Oroszországgal, és Németország gázfüggő gazdasága a drágább amerikai cseppfolyósított földgázra kényszerült.

Németország, Svédország és Dánia egyaránt vizsgálatot indított a támadás ügyében, de a svédek és a dánok februárban lezárták a vizsgálatot. A svéd nyomozók nem tettek közzé következtetéseket, míg a dán csoport arra a következtetésre jutott, hogy „szándékos szabotázs történt”, de elutasította, hogy bárkit is vádoljon a merényletért.

Kína és Oroszország már tavaly óta követeli a robbantások nemzetközi kivizsgálását. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa azonban tavaly márciusban elutasított egy ilyen vizsgálatra vonatkozó orosz kérést, és Washington ENSZ-nagykövet-helyettese, Robert Wood azzal vádolta Oroszországot, hogy „megpróbálja lejáratni a folyamatban lévő nemzeti vizsgálatok munkáját”.

Szombaton a német külügyminisztérium szóvivője úgy tűnt, hogy elutasítja Geng javaslatát, és azt mondta az orosz TASZSZ hírügynökségnek, hogy „a német főügyészségen már folyamatban van egy vizsgálat”.

Hivatalos következtetések hiányában a robbantásokkal kapcsolatban két, egymással versengő elmélet alakult ki. A nyugati mainstream média beszámolói szerint ukrán „kommandósok egy csapata” egy bérelt jachton szállította a robbanóanyagot a robbantások helyszíneire, a CIA és az európai hírszerző ügynökségek pedig már hónapokkal korábban értesültek a tervről, de végül „nem tudták” megakadályozni azt.

Seymour Hersh díjnyertes amerikai oknyomozó újságíró azt állította, hogy Joe Biden amerikai elnök utasította a CIA-t a vezetékek felrobbantására. Hersh a hírszerző közösségen belüli forrásokra hivatkozva azt állította, hogy a CIA búvárai a norvég haditengerészettel együttműködve 2022 nyarán távirányítású bombákat helyeztek el a vezetékeken, egy NATO-gyakorlatot használva álcaként a térségben.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy „teljes mértékben egyetért” Hersh következtetéseivel. Igor Krasznov orosz főügyész, aki Moszkva nyomozását vezeti a robbantások ügyében, a múlt hónapban azt mondta, hogy „mindenki pontosan tudja, ki tette, és hogy a nyomok kétségtelenül az Atlanti-óceánon túlra vezetnek” – ezzel nyilvánvalóan az Egyesült Államokra utalt.