Erő van, atom van – mi kell még?

Míg 2021-ben a 10., 2022-ben a 9. addig 2023-ban már a földkerekség 7. legerősebb hadereje volt Pakisztáné – derül ki a Global Firepower listájáról. Iszlámábád 2023 januárjában több mint 3700 harckocsi, 1400 harci repülőgép, kilenc tengeralattjáró felett parancsnokolt – s ebbe a körbe még bele sem vettük a tengerészetet. A haderő 654 ezer aktív egyenruhással rendelkezett. Ez egyébként százezer fős növekedést jelentett néhány esztendő alatt.

Természetesen a folyamatos és állandóan emelt készültségnek oka van – amelyből csak „egy” tételt jelent, hogy Pakisztán Afganisztánnal, Kínával, Indiával és Iránnal is egyaránt határos. Mivel ezen államok egyike sem a békeszeretetéről híres (csöppet más megközelítéssel: hírhedt), érthető a védelmi büdzsé megállíthatatlan hizlalása. Az pedig külön figyelemre méltó, hogy a szóban forgó körből Kína és India biztosan atomhatalom, míg Irán megállíthatatlanul dolgozik azon, hogy bekerüljön ebbe az elitklubba.

Ha megkíséreljük tételesen megtekinteni, mekkora erőt tud fölvonultatni az ázsiai állam, akkor egészen elképesztő számokra bukkanhatunk. A szárazföldi kollekcióban akad tizenkilenc gyalog- és két páncéloshadosztály, negyvenhat – közte kilenc műszaki és nyolc légvédelmi – dandár. S akkor az egyéb kisebb egységeket még bele sem írtuk a főkönyvbe. A korábban említett növekedés egyébként akkor lesz különösen szembeszökő, ha tudjuk, hogy míg 2010-előtt 2300, addig tavaly már 3700 harckocsija volt. Ugyancsak elképesztő a légierő fejlődése, ahol másfél évtized alatt nagyjából négyszázról ezernégyszázra sikerült növelni a gépek számát.

Hadgyakorlat 2023-ban Karacsi közelében. A mozzanaton ötven ország – köztük az Egyesült Államok és Kína – fegyveres erői vettek részt

Fotó: AFP / Anadolu Agency / Muhammed Semih Ugurlu

A légierőben amúgy 45.000 ember szolgál, amely önmagában is vetekszik egy-egy kisebb állam teljes potenciáljával. Persze a képhez hozzátartozik, hogy bármelyik apróbb ország sem rendelkezik olyan bevételekkel, mint Iszlámábád. Illetve azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy Pakisztánban (mondjuk) a jóléti vagy kulturális jellegű kiadások nem éppen terhelik túlzott mértékben a büdzsét – azaz van bőven mozgástér más ágazatok rovására halmozni a fegyverkezésre szánt rúpiákat (amelyből jelen állás szerint egy kerül 1,25 forintba).

Külön fejezetet érdemes szentelni a korábban említett atomarzenálnak, hiszen valójában ennek birtoklása teszi igazán veszélyessé és félelmetessé Pakisztánt. Egy 2021-es becslés szerint százhatvanöt darab különböző méretű robbanófejjel rendelkeztek, amelyek egy részét (ugyancsak áttételes információk alapján) legfeljebb 2700 kilométerre képesek eljuttatni. (Ezt a kijelentést olyformán kell érteni, hogy a rendelkezésükre álló legkiválóbb ballisztikus rakéta, a Shaheen–III hatótávolsága fedi le ezt a távolságot.) Persze ahogy mi, magyarok is fejlesztjük a honvédséget, úgy Iszlámábád sem ül békésen a babérjain. Ami praktikusan azt takarja, hogy az említett 2700 kilométer (mondjuk, jövőre) akár már a duplájára is emelkedhet.

Pláne annak a ténynek a fényében, hogy kiváló kapcsolatokat ápolnak mások mellett Észak-Koreával is...

Amolyan érdekességként érdemes megjegyezni, hogy a pakisztáni atombomba atyja, Abdul Qaderr Khan a (mai) indiai Bhopal városában született 1936-ban egy muzulmán családban. (Akkoriban ugye a két mai ellenség szinte egybefüggően Anglia uralma alatt nyögött.) A csecsemő még csak pár hónapos volt, amikor felbukkant a színen egy jósnő, aki a meghökkent szülőkkel közölte, csemetéjük a család büszkesége lesz, akit egy egész nemzet fog tisztelni az ország javára végzett, kimagasló munkájáért. És az utód koránt sem mellékesen nem gyenge vagyont lapátol majd össze.

Az persze más lapra tartozik, hogy a hívő muzulmánok körében a jóslás elvileg nem túlzottan gilt dolog, de az efféle apróságokon nem illik fönnakadni. Nagyjából olyformán, ahogy Allah sem lát be mindig a lefüggönyözött szobába a bort iszogató muszlimokhoz...

Ami bizonyos, hogy Abdul Qaderr Khan felnőve valóban úgy élt, ahogy a jósnő mondta, s hazájának megalkotta az atombombát. A sors fintora, hogy a nemzeti hősként tisztelt tudóst 2021. október 10-én, 85 éves korában egy covidfertőzés ragadta el az élők sorából.